Mi haszna annak, ha a karácsonyi találkozáskor a békés beszélgetés közben egy kicsit a politikáról is diskurálunk? Rajnai Gergely blogbejegyzése erre a kérdésre ad egy lehetséges választ.

A Karácsony több szempontból különleges időszak. Többek között azért is, mert ilyenkor találkozunk olyan rokonokkal és barátokkal, akikkel egyébként év közben nem szoktunk, esetleg nem is nagyon szeretnénk. Miután ez a ritka találkozások időszaka, sokaknál szinte szabály, hogy ilyenkor egy téma tabu: politizálni tilos! Ez az egyébként logikusnak tűnő szabály viszont szerintünk és a kutatások szerint sem a legszerencsésebb, még akkor sem, ha jó szándék vezérli azt, aki lefekteti.

Mindannyian értjük a politika év végi háttérbe szorításának logikáját: az eltérő álláspontok konfliktust és heves vitát szoktak eredményezni, és ha valakit csak egyszer látunk az évben, nem jó ötlet azt marakodva tölteni. Ráadásul ez egy elvileg meghitt, szeretetteljes időszak, nem illik ide a politika, amiről senki sem asszociál a szeretetre és meghittségre. Ez a logika egyéni szinten tulajdonképpen rendben is van, mindenki kellemesebben tölti az ünnepeket úgy, hogy nem bocsátkozik politikai konfrontációba. A közösség számára azonban több kutatás szerint is nagyon veszélyes ez a hozzáállás, sőt, kifejezetten a demokrácia összeomlásához vezethet!

Egy kutatás például rámutat, hogy napjaink egyik gyakorta kárhoztatott jelensége, a polarizáció, tehát az, hogy egyre távolabb kerülnek egymástól a különböző politikai táborok, egyre kevésbé összeegyeztethetőek a vélemények, egész egyszerűen a politikai beszélgetések hiányának köszönhető. Kísérletek és kérdőívek segítségével megmutatják, hogy ha az eltérő nézőpontú emberek akár élőben, akár online beszélgetnek a politikáról egymással, máris kevésbé démonizálják egymást, és bár egyet nem fognak érteni, de partnernek, a közösség szerves tagjának tarták nem csak a konkrét személyt, hanem gyakran az egész politikai oldalt, amit képvisel. Míg a beszélgetés előtt csak a saját nézetét vallókat tartották „normálisnak” vagy a közösség érdemi tagjának, addig a beszélgetés után a politikai közösség fogalma kitágult. Amikor az ember látja, hogy a másik oldalon is csak emberek vannak, könnyebben elfogadja, hogy időnként akár a saját oldala veszít, nem gondolja azt, hogy tönkre kell tenni a másik tábort, hanem egyre inkább az együttélésben gondolkozik.

Egy másik kutatás pedig hasonló eredmények mellett azt hangsúlyozza ki, hogy ezek a hétköznapi beszélgetések nem csak hasznosak a polarizáció csökkentése szempontjából, hanem tulajdonképpen a demokrácia lényegét jelentik. A demokrácia ugyanis nem arról szól, hogy négyévente megválasztjuk a képviselőket, akik aztán a Parlamentben teszik a dolgokat, és mi nem foglalkozunk velük a továbbiakban, vagy csak megállapítjuk, hogy milyen borzalmasan teszik a dolgukat. A demokrácia lényege éppen az, hogy az elit csak része, nem egésze a politikának, és az átlagemberek közötti véleménycsere éppolyan fontos, mint a parlamenti viták.

Ha a politikát tabusítjuk, azzal egyrészt tehát növeljük a polarizációt, így csak magunkat okolhatjuk, ha azt látjuk, hogy a politikusok és követőik nem veszik riválisaikat emberszámba, hiszen ez annak (is) az eredménye, hogy nem ismerjük meg a másikat, csak annak torz képét, amit a politikai média és a saját képzeletünk alkot meg. Sőt, még az is előfordulhat, hogy bár az elit a legnagyobb tisztelettel, a másik felet bevonva gyakorolja a politikát, de ha mindeközben a hétköznapjainkból hiányzik az érdemi diskurzus, a polarizáció a mélyben nő – ez később eredményezhet súlyos kárt a demokráciának, amikor a politikai elit reagál a társadalmi folyamatokra, és szép lassan stílust vált, ami rontja a demokrácia minőségét.

Másrészt pedig ezek nélkül a beszélgetések nélkül elveszítjük a demokráciát: ha az elit csodálatosan is végzi a dolgát, mi pedig szorgosan eljárunk szavazni minden adandó alkalommal, akkor sem működik demokratikusan a társadalmunk, amíg nem tudunk egymás között érdemben beszélni a közügyekről.

Nem azt kell tehát várni a karácsonyi politikai vitáktól, hogy meggyőzzük a rokonokat, és azt sem, hogy ez emelje tovább az est fényét, de arra lehet számítani, hogy kicsit jobban megértjük, elfogadjuk az ellenkező politikai tábor tagjait. Közben pedig olyan tapasztalatokat szerzünk, amik a demokrácia működéséhez elengedhetetlenek. Ez talán megéri, hogy két bejgli között egy kis politika is bekerüljön a karácsonyi menübe.

Boldog Karácsonyt kíván mindenkinek a Méltányosság!

Rajnai Gergely