Méltányosság

Agytröszt a társadalmi kohézióért

Tiszavirágéletű üstökösök

2022. április 11. 09:34 - Méltányosság Központ

A térségünkben szinte mindennapos, hogy egy-egy szinte ismeretlen jelölt néhány pillanat alatt meghatározó politikussá válik, majd kudarcosan háttérbe vonul, mint Márki-Zay Péter. Miként zajlik ez le más országokban és mik lehetnek a főbb okok?

space-1486556_960_720_1.jpg

Márki-Zay Pétert tette meg több ellenzéki vezető, köztük Gyurcsány Ferenc és Jakab Péter is a pocsék ellenzéki szereplés felelősének, és bár egy ilyen egyértelmű kudarcot egyetlen személy nyakába varrni nem teljesen fair, nyilvánvaló, hogy a miniszterelnök-jelöltnek vállalnia kell valamekkora politikai felelősséget. Az alapján, hogy Márki-Zay nem veszi fel a parlamenti mandátumát, hanem kicsit hátrébb húzódik a helyi politikába, arra enged következtetni, hogy üstökösként felívelő politikai karrierje komoly törést szenvedett, ha nem ért egyenesen zsákutcába. Sokakat meglephet, hogy egy országosan szinte alig ismert politikus néhány hónap leforgása alatt előbb az ország felének elsőszámú reményévé, majd gyakorlatilag páriává válik, akitől mindenki távolodni szeretne. Szétnézvén a környékünkön azonban ez egyáltalán nem meglepő karrierút, sőt, szinte megjósolható volt.

Az Európai Unió keleti felén ugyanis az elmúlt években gyakorlatilag mindenhol láttunk példát arra, hogy egy nagypolitikán kívülről érkezett jelölt vagy párt hihetetlenül rövid idő alatt berobban, és az ország egyik maghatározó erejévé (két legnagyobb párt vagy két legnépszerűbb jelölt egyike) válik. Ezek az üstökösök aztán ugyanezzel a lendülettel legfeljebb egy éven belül összeomlottak, de legalábbis jelentősen visszaesett a népszerűségük.

Lengyelországban Szymon Holownia televíziós műsorvezető lett az ellenzék reménysége, amikor előbb szinte a semmiből harmadik lett a 2020-as elnökválasztáson, majd megalakította pártját, a Lengyelország 2050-et, ami már megalakulásakor 15%-os népszerűséggel bírt, és fél éven belül egészen 25%-ig is fel tudta tornázni magát a közvéleménykutatásokban; ezzel az ellenzék egyértelműen legerősebb pártjának bizonyult. 2021 nyarától azonban a párt elindult a lejtőn, most már legfeljebb 10% körül mérik, és a trendek alapján inkább a parlamenti jelenlétért, semmint az ellenzék vezetéséért küzd.

Szlovéniában Marjan Sarec humorista szállt be a politikába a 2017-es elnökválasztáson, ahol meglepően jól szerepelt, és csak kis különbséggel lett második. Ezt követően pártja, amelynek neve egyszerűen Marjan Sarec Listája, az ellenzék vezető erejévé vált, és a 2018-as parlamenti választás után összeállt sokpárti koalíciót már Sarec vezette miniszterelnökként. Kormánya azonban 2020 elején összeomlott, és Sarec kénytelen volt lemondani, mozgalma pedig mára néhány százalékos törpepárttá zsugorodott.

A legextrémebb példa Bulgária, ahol 2021-ben három parlamenti választást is tartottak, mert egyik párt vagy jelölt sem tudott maga mögött stabil többséget kialakítani. Az első, áprilisi választáson második helyével nagy áttörést ért el Slavi Trifunov énekes 2020-ban alakított pártja, majd a júliusban tartott újabb voksoláson már Trifunovék végeztek az első helyen. Miután azonban győztesként sem sikerült kormányt alakítaniuk, népszerűségük bezuhant, és a novemberi választásokon már csak az ötödik helyen végeztek, miközben a legerősebb párt a voksolás előtt két hónappal alapított Folytatjuk a változást! elnevezésű formáció lett. Azóta Trifunovék népszerűsége tovább romlott, és ki tudja, a jelenlegi kormánypárt meddig tudja megőrizni népszerűségét (a felmérések alapján az elmúlt hetekben már visszaestek a második helyre).

Hasonló példákkal találkozhatunk Romániában, Szlovákiában, Csehországban és Horvátországban is. A Márki-Zay-jelenség tehát teljesen beleillik a régió trendjébe: egy kívülálló jelölt pillanatok alatt országos szinten is jelentős politikussá válik, majd néhány hónap alatt szinte teljesen kiszorul a politika élvonalából. Az ellenzéki miniszterelnök-jelölt kudarca tehát csak részben adódik abból, hogy kampánya nem sikerült a legjobbra, tulajdonképpen ami a sikerét biztosította, garantálta a kudarcát is.

A politikai üstökösök tiszavirág-életű sikerének két fő oka van. Egyrészt fő vonzerejük az, hogy a politikán kívülről érkező, „tiszta” jelöltek. Amint azonban a politika élvonalába kerülnek, „összekoszolódnak”, elveszítik „tisztaságukat”, és a választók máris újabb, „tisztább” jelöltek után néznek (lásd a bolgár példát). Ráadásul, bár a szavazók szemében erény, hogy valaki a politikán kívülről érkezik, ez azt is jelenti, hogy az adott jelölt tapasztalatlan, és ezért számos végzetes politikai hibát vét akár a kampányban, akár kormányzása során, amit a nagyobb tapasztalattal bíró kollégáik nem feltétlenül követnének el. A választók ezeket a hibákat is büntetik.

Az üstökösként betörő jelöltek számára a másik korlátot a társadalom szerkezete jelenti. Ezek a jelöltek gyakorlatilag minden esetben azt az értelmiségi réteget célozzák meg, amelyik elégedetlen országuk „keleties” vezetésével, és „nyugatiasabb”, „európaibb” kormányt szeretne. Ez a csoport azonban a régióban a lakosság mindössze legfeljebb 20-25%-át teszi ki, a többi polgárnak nem ez a fő szempont politikai preferenciájának kialakításában. Így ezen jelöltek „nyugatos” programja egy felső korlátot szab számukra, ami adott esetben egy politikai tábor vezető erejévé emelheti őket, de arra kevés, hogy a többséget maguk mögé tudják állítani. Ennélfogva van egy népszerűségi plafon az üstökösszerű jelöltek felett, amit rövid ideig ugyan áttörhetnek, amíg minden polgár saját vágyait látja beléjük, de amint egyre ismertebbé válnak, úgy derül ki, hogy valójában a szavazók csak kis részét képesek megszólítani.

Márki-Zay bukása tehát tulajdonképpen nem mondható meglepetésnek. Már elmondhatjuk, hogy Magyarország sem lóg ki a tiszavirágéletű üstökösök regionális trendjéből.

Az ellenzéknek azon kell dolgoznia, hogy olyan szövetséget tudjon kialakítani, ami nem egy jelölt villámszerű sikerére alapoz, ugyanis ezek a sikerek nem tűnnek fenntarthatónak a jelenlegi politikai környezetben.

Rajnai Gergely

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://meltanyossag.blog.hu/api/trackback/id/tr2717802781

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

MAXVAL birсaman közíró (cenzúrázott) · http://bircahang.org 2022.04.11. 11:26:52

Megérdemeltem bukott a szivárványateista MZP.

De azért köszönjük meg neki a kampányt. Tény, hogy sokat segített a Fidesz-kampánycsapatnak - a csapatnak semmit se kellett csinálni, csak jegyzetelnie MZP ökörségeit.

Boldeone2 2022.04.11. 11:35:43

Az üstökösként betörő jelöltek számára a másik korlátot a társadalom szerkezete jelenti"

Pont az a lènyeg: a társadalom szerkezete , keleten , ahol premodern társadalmak vannak, korlátos demokráciák, ott a " vas világ a rend " uralkodik , arra tekintèlyelvű vezetők kellenek , csak azok tudják "uralni a pillanatot" ...
süti beállítások módosítása