A svéd társadalom és a politikai osztály mindig híres volt az adaptivitásról, és arról, hogy képes gyorsan reagálni az új kihívásokra, képes viszonylag hamar politikai hagyományt váltani (ami Magyarországon döcögve halad). Egy svéd tudós, kémiai Nobel-díjas, bizonyos Svante Arrhenius mondhatja magának a dicsőséget, hogy a 19. század végén először vetette fel, hogy a légkörbe jutott szén-dioxid melegíti a tengereket. Arrhenius a maga korában, egy paraszti túlsúlyú társadalomban élve, mikor Svédország éppen csak botladozott a gyáriparosodás útján, persze nem sejthette, hogy a szén-dioxid emisszió milyen óriásira nőhet majd nyolcvan-száz évvel később. Csak a tömeges jólét beköszöntése után, a posztindusztriális társadalom kiépülésével vált, válhatott ez komolyan veendő problémává Svédországban és másutt is.

A teljes elemzés itt olvasható