A szerző az MSZP Roma Tagozata.
Tisztelt Méltányosság Politikaelemző Központ!
Az első lépésünk rögtön kettő!
Örömmel fogadtuk az Önök kezdeményezését, mivel szerintünk a roma ügy folyamatos kihívásai rendkívüli elköteleződést és kitartást igényelnek minden tenni akaró embertől, szervezettől, csoporttól.
A MSZP Roma Tagozat első körben két kérdésben szól hozzá a párbeszédhez, és egyben csatlakozik a remélhetőleg kialakuló építő vitához.
„1. Az Ön véleménye szerint az, amit Magyarországon közkeletűen romakérdésnek/cigánykérdésnek” nevezünk, elsősorban társadalmi-gazdasági vagy etnikai-kulturális kérdésnek tekinthető-e? Milyen konkrét szakpolitikai intézkedésben, reformban látná az első lépést a megoldáshoz?”
A "romakérdés" egyszerre társadalmi-gazdasági- kulturális kérdés, azonban kihagynánk az etnikai kifejezést és jelentési tartalmát a kérdéskör határainak, értelmezési tartományainak, szakpolitikai eszközeinek, és magyarázatainak a kijelölésénél.
A „magyar ügyön” belüli ügynek tartjuk a roma problémakört és - ha párba kellene állítani - akkor jobban szeretnénk, hogy társadalmi-gazdasági és politikai-kulturális szempontok szerint vizsgálnánk meg az ügyet. Az a nagy kérdés, hogy a tünetek orvoslása melyik szakpolitikához tartozik, és milyen szemlélettel fogjon hozzá a politika a megoldások megkereséséhez, majd hogyan valósítson meg megfelelően intézkedéseket mind szervezeti, mind egyéni szinten.
A roma ügy nem különül el etnikai szempontok szerint, mivel a magyar ügyön belül van a roma kérdéskör, amelyiknek főként politikai, kulturális és gazdasági aspektusai vannak (intenzív interakciókkal tarkítva). Ezekre a problémákra kell szakpolitikai válaszokat adni úgy, hogy újra átgondoljuk a szakpolitikai besorolásokat, kompetenciákat, és szemléletet váltanuk a
fegyelmező-büntető látásmódról a segítő jutalmazó politikai hozzáállásra.
A közmunka szerintünk nem a belügyminisztérium hatásköre. Gyermekek elleni, társadalmi merénylet kidobni a 16 éves tiniket az utcára. Őket épphogy segíteni kell a továbbtanulásban, a szakma elsajátításában, hogy felkészülten lépjenek ki az oktatási rendszerből, és hasznos tagjai lehessenek a társadalomnak. Hogy később ne kiszolgáltatott idény- vagy közmunkásként, hanem két lábon állva, biztos megélhetéshez jutva boldogulhassanak.
Ön szerint szükség van-e egy pártokon, társadalmi és civil szervezeteken átívelő „nemzeti minimumra” a szociálpolitikában, ezen belül a roma/cigány identitással rendelkező állampolgárok életesélyeinek javításában?
Természetesen szükség lenne rá. Akár azt is elképzelhetőnek tartjuk, hogy kidolgozzák, majd elfogadják a „nemzeti minimumot”, pl. nemzeti minimumjövedelemmel. Ám a megvalósításhoz a politikai akarat még nem elég átütő. Éppen ezért örülünk annak, ha bárki ennek a politikai akaratnak a megszerzése irányában lépéseket tesz. De ehhez új irány, a romák részéről az érdekérvényesítésük sikerének az érdekében szélesebb strukturális beágyazottság szükséges a main stream politikába.
Ugyanakkor bizalom és hit a romák, a többség és a politika irányába, valamint egy pozitív társadalmi vízió, mely kölcsönösen elfogadható (fenntartható, és figyelembe veszi közös alapértékeinket és alapvető érdekeinket).
Az első két kérdésre jól tudjuk, hogy a blog kerete nem tud biztosítani teljes értékű minden igényt kielégítő válasz-lehetőséget, mégis azt gondoljuk, hogy ez egy kiváló lehetőség arra, hogy elkezdjük a téma eddigi legszélesebb körű megvitatását, és megtegyük az első közös lépéseket a magyar ügy érdekében.
Tisztelettel:
MSZP Roma Tagozat
Ha szeretnél többet megtudni a projektről látogass el Facebook oldalunkra!
