Furcsa módon fel sem vetődött nálunk komolyan a nemzeti konzultáció idején, hogy ne postán küldjék ki a kérdőíveket a tisztelt állampolgároknak/választópolgároknak, hanem interneten, a kormány honlapján kerüljön erre sor. Pedig így vélhetően olcsóbb, és adatvédelmileg is aggálymentesebb lett volna ennek a megszervezése, ugyanis akkor nem szerepelt volna vonalkód a küldeményekben… Persze az is igaz, hogy a magyar lakosság kevésbé ellátott internettel, mint Nyugaton, a postai kiküldéssel a kormány viszont mindenkit el tudott érni, és a politikai mondanivalóját minden egyes állampolgárral levélben tudatni.
A Nagy-Britanniában belül jelentős belső önállósággal bíró Skócia kormánya merőben más rendszer hozott létre. Külön online platformot hozott a lakossággal való konzultáció érdekében, jelenleg 12 ügyben (egészségügy, agrárügyek, GPS használat) várják a választópolgárok véleményét. Szeptember elején egy kényes ügyben indított el a skót kormány internetes társadalmi konzultációt, méghozzá az azonos neműek házassága, illetve párkapcsolata ügyében. A választópolgár két anyagot is talál a konzultációs felületen, először is egy eléggé terjedelmes, pdf formátumban letölthető 50 oldalas tájékoztató anyagot és kérdőívet tartalmazó dokumentumot, majd magát a 12 oldalas kérdőívet Word formátumban, amelyet egy megadott email címre kitöltve visszaküldhet.
A tájékozató anyag részletes tájékoztatást kap a kiinduló helyzetről, majd nemzetközi kitekintést is nyújt (mely országokban engedélyezettek az élettársi kapcsolatok és a melegek közötti házasságok). Ismerteti az egyes kérdésekhez kapcsolódó érveket, és ellenérveket, és statisztikai adatokat is közöl. A kormány a nemzeti konzultáció ürügyén nem folytat közvetlen ideológiai propagandát politikájának népszerűsítésére, ahogy azt a magyar esetnél láthattuk. Igaz, miniszterhelyettesi előszó van az anyag elején, amelyik hangsúlyozza: a konzultáció célja, hogy a szabályozandó kérdésben felmérjék a polgárok véleményét, ütköztessék a különféle véleményeket, hogy ezek mérlegelése után minél megalapozottabb jogszabályalkotásra kerülhessen sor. Nem véletlen ezek után, hogy az ellenzék sem tartotta politikailag elfogultnak a konzultációt, sőt, egyenesen üdvözölte a kormány kezdeményezését. Az anyag végén egyébként egy, a témában érdekelt több tucat szervezet listája található.
A húsz kérdést tartalmazó kérdőív egyfelől zárt (igen-nem, nem tudja a választ), másfelől annyiban nyitott, hogy mindegy kérdésnél hagytak helyet, hogy a válaszadó szabadon is kifejtse a véleményét. A kérdőív beküldésére három hónap áll rendelkezésre.
Ami pedig az adatvédelmet illeti: a polgár, vagy a véleményt kialakító egyesület hozzájárulhat ahhoz, hogy álláspontja a honlapon megjelenjen, de ezt meg is tagadhatja. A honlapon elérhető a konzultációt koordináló személy elérhetősége is (email, telefonszám).
Végezetül, érdemes mérlegelni ennek a kérdőívnek a hasznát és hátrányát. Az biztos, hogy a kérdőív lehetőséget biztosít arra, hogy a válaszadó a kérdés összetettségével szembesüljön, ne pusztán fekete-fehér alapon, vagy érzelmi-indulati alapállásból közelítsen a kérdéshez. Ugyanakkor ez komolyabb szellemi erőfeszítéseket is igényel a polgároktól, és lehet olyan érdeklődő is, aki visszaretten a több tucat oldalas anyagtól. Kétségtelen előnye viszont (és ebben igazat adhatunk a miniszteriális előszónak), hogy a kormány már a jogszabály-előkészítés szakaszában, azaz a sokféle véleménye beérkezése folyamatában szembesülhet a szabályozandó terület érdekcsoportjaival, a lehetséges buktatókkal, és nem például törvény végszavazása előtt, ami igencsak megesett mostanában a meglehetősen hajszolt magyar törvényhozás idején.
Egy biztos: Az MPK honlapján már két éve megjelent elemzésemben kifejtett e-népszuverenitásnak (a polgárok bevonása a kormányzásba az interneten keresztül) egy izgalmas példája a mostani skót kezdeményezés. Érdemes volna megfontolni Magyarországon is.
