Gyakran beszélünk arról, hogy a Fidesz domináns párt. Ritkábban arról, hogy – történelmi elődjével, a Szabadelvű Párttal szemben – egységes is. A belső egység nagy valószínűséggel egy tanulási folyamat eredménye. Ahogy az ellenzéki összefogás is. Csizmadia Ervin írása. 

Másodjára marad el a koronavírus miatt Orbán Viktor éves tusnádfürdői beszéde, ahol átfogó helyzetértékelést szokott adni arról, hogyan látja a globális és a hazai politikai fejleményeket. Mindez nem jelenti azt, hogy kénytelenek lennénk a sötétben tapogatózni elképzeléseit illetően.

Hogy lehet, hogy tizenöt évvel az őszödi beszéd után még mindig kampánytéma Gyurcsány Ferenc kommunikációs katasztrófája? Miért számít ez a 2022-es választások szempontjából?

Egyre inkább úgy tűnik, hogy a korrupció elleni harc az elmúlt években új síkra terelődött, és ez több ország kormányának komoly fejtörést okoz. Rajnai Gergely blogbejegyzése.

Lázár János a minap arról beszélt, hogy Magyarországon lehetetlen konszolidációt teremteni. Még a Fidesznek sem? Csizmadia Ervin blogjában Széll Kálmánt is emlegeti és persze Bethlen Istvánt is.

Világunk még sohasem volt olyan bizonytalan hely, mint manapság, amikor válságok sora követi egymást és a régi világmagyarázatok kivétel nélkül mind érvényüket vesztették. A politikai hatalom ezt felismerve igyekszik megteremteni egy stabil és „normálisan működő” világ látszatát.

Rajnai Gergely blogbejegyzése arra hívja fel a figyelmet, hogy az, hogy nem ismerjük, milyenek is azok, akikkel nem értünk egyet, eltorzítja a róluk kialakított képet.