Méltányosság

Magyar politika történelmi és nemzetközi kontextusban

Miért nem demokratikus az EU?

2023. november 23. 18:14 - Méltányosság Központ

Az Európai Uniót gyakran kritizálják azért, mert nem elég demokratikus. Az euroszkeptikus politikusok rendszerint előhozakodnak a „demokratikus deficittel”, ami abból adódik, hogy egyre több és több fontos döntést hoznak meg európai szinten, miközben a brüsszeli döntéshozók nagy része nem rendelkezik közvetlen választói felhatalmazással. Ennek eredményeképp a polgárok által nem ismert kinevezett bürokraták hoznak meg fontos politikai döntéseket.

european-elections-4219098_1280.png

Ez a lassan hetvenéves kritika komolyan hozzájárult a Brexithez is, és az európai integráció hívei is régóta próbálják megoldani a problémát. Az Európai Parlament jogköreinek folyamatosan bővítése, az európai polgári kezdeményezés bevezetése intézményes megoldásokként szolgálnak, de nem szüntette meg azt a helyzetet, hogy az európai intézményeknek (különösen az Európai Bizottságnak) komoly befolyásuk van egyes politikai kérdésekre, elég csak a jelenlegi huzavonára gondolni a Magyarországnak járó uniós források lehívásáról, ahol demokratikusan megválasztott magyar politikusok vitatkoznak brüsszeli bürokratákkal.

Rejtélyesnek tűnhet, hogy ha egy probléma nyilvánvaló évtizedek óta, hogyhogy csak félmegoldások születtek rá? Az összeesküvés-elméletek hívei rögtön meg is adhatnák a választ: az elit nem akarja kitenni magát a népakarat szeszélyeinek, és így irányítják a háttérből a világpolitikát, szándékosan akadályozva a demokrácia beszivárgását az európai szintre. A valóság azonban ennél bonyolultabb: az EU egyszerűen nem lehet demokratikus.

Ezt a sarkos állítást a neves politikatudós, Robert Dahl fogalmazta meg még a ’90-es években, amikor az Unió demokratizációja a folyamatos európai alkotmányozás apropóján terítéken volt, és általános volt az optimizmus azzal kapcsolatban, hogy az Európai Unió a demokrácia színtere lesz belátható időn belül. A korabeli divatos véleményekkel szemben sok érvet felhoz amellett, hogy minden kísérlet kudarcba fog fulladni, ami demokratizálni próbálja az európai szervezetet, de ezek közül kiemelkedik az, hogy a modern demokráciák csak nemzetállamok lehetnek, Európa pedig nem az.

Dahl szerint azért fonódik össze szorosan a nemzet és a demokrácia fogalma, mert csak olyan közösség tud demokratikusan döntést hozni, amelynek tagjai között van egy szoros összekötő kapocs, ami miatt egymás ügyeire bármilyen felületesen is, de odafigyelnek. Például Magyarországon bár a jobboldal ki nem állhatja a baloldalt, a baloldal pedig ki nem állhatja a jobboldalt, mégis törődnek azzal, mi történik a másikkal. A Fidesz-szavazók rengeteget foglalkoznak Gyurcsány Ferenccel, a DK-sok pedig talán még naprakészebbek Orbán Viktorral kapcsolatban. A figyelem kölcsönös, és az ügyek is többnyire azok – még akkor is, ha a vélemények, álláspontok az ügyek és személyek kapcsán a lehető legélesebben eltérnek.

Ez a demokrácia egyik alapja: szükséges, hogy olyan dolgokról szülessen közös döntés, ami minden résztvevőt érdekel. Ha a polgárok egy jelentős csoportját egy-egy kérdés teljesen hidegen hagy, nem lehet demokratikusan döntést hozni, mert nagyon sokan érdeklődés hiányában nem fognak részt venni a folyamatban, az alacsony részvétel és lelkesedés pedig a demokráciát paravánná silányítja. Az ilyen, széleskörű politikai figyelmet nem követelő ügyeket általában nem is demokratikusan szokták intézni sehol sem.

Dahl pedig rámutat, hogy ezeket a közös ügyeket, a politikai közösséget a nemzet hozza létre: az egy nemzethez tartozó polgárokat azonos ügyek érdeklik. Más nemzetek iránt viszont már lankad a figyelem: a magyarokat nem annyira érdeklik a spanyol fejlemények (már amennyiben nincs magyar relevanciája az ügynek), és a németek is csak akkor törődnek a görögökkel, ha ez a német belpolitikát is érinti. Így az európai színpadot hiába demokratizálják intézményes formában, hiába adnak több és több hatalmat az Európai Parlamentnek, hiába adnak lehetőséget a véleménynyilvánításra a polgároknak, őket ez egyszerűen nem fogja érdekelni, így pedig csak a demokrácia külsőségei lehetnek meg, a valóban demokratikus Európához egy európai közösség is kellene, az pedig egyelőre nincs.

Az idő Dahlt igazolta: ma is nagyon kevesen foglalkoznak az európai intézményekben zajló politikával, a nemzeti politika primátusa semmit sem csökkent. Így az Unió demokratizációja nem tudott igazán előrehaladni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a brüsszeli döntések, követelések illegitimek lennének, sőt, akár a demokrácia őreként is felléphet ez a nem demokratikus szervezet. A történelemben a demokráciák kialakulásakor és stabilizációja idején nagyon gyakran nem demokratikus, kifejezetten technokratikus-bürokratikus szervezetek bábáskodtak, sőt, Dahl szerint főleg az ilyen intézményektől várhatjuk el, hogy valóban elkötelezettek legyenek a demokratizáció iránt. A demokratikusan működő nemzeti kormányok a fentebb említett okok miatt befelé figyelnek, a saját nemzetállami problémáik megoldásával foglalkoznak elsősorban, más országok demokráciájának minősége másodlagos kérdés, ami könnyen lekerülhet a napirendről. A nép figyelméért nem küzdő bürokratikus szervezetek viszont megtehetik, hogy érdemben figyelnek több ország politikai rendszerére, és mindenhol segítik a demokrácia terjedését és fennmaradását.

Ezért az EU-t a demokrácia mintaképeként bálványozni nagy hiba lenne, és a „demokratikus deficit” leküzdése is kudarcra ítélt projekt.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy az Uniónak ne lenne joga politikai döntéseket hozni, politikai vitákban megnyilvánulni, állást foglalni a nemzeti demokráciák kapcsán. A hazai közbeszédben vagy az egyik, vagy a másik hibát a legtöbb szereplő elköveti, így ritkán lehet érdemi diskurzust folytatni arról, hogy mit is várhatunk az EU-tól ebben a politikai értelemben.

Rajnai Gergely

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://meltanyossag.blog.hu/api/trackback/id/tr4818265673

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ződ2000 · http://egzostive.com 2023.11.24. 11:19:02

Ez egy nagyon álságos poszt, amit a sok egyébként valós információ még kártékonyabbnak tesz, mert kontextus nélkül hozza fel azokat.

Nyilván aki euroszkeptikus az úgyis mindenbe bele fog kötni. Az Európai parlamenti képviselők azt fogják felhozni hogy az EP-nek nincs elég jogköre, a kormányfők meg azt fogják mondani hogy ne szóljon bele az ügyeikbe az EP.
A britek esetében pl külön gond hogy ők a saját rendszerüket kérnék számon az EU-n ami kb senki másnak sem felelne meg. A brit rendszerben minden kormánytagnak a parlamentből kell érkeznie. A miniszterek tulajdonképpen a parlament egy szűk tanácsa. Innen ered hogy a biztosokra azt mondják hogy nem választott vezetők, ami viszont a legtöbb országban ugyanúgy nem lenne követelmény.

A választás nem minden: a kommunizmusban is választottunk, mégsem volt demokratikus. Egy valódi demokrácia nem attól működik hogy választhatsz hanem hogy akit megválasztottak azt a következő választáson el tudjuk mozdítani és az a párt ezt nem tudja megakadályozni.

Szóval nagyon álságos egyoldalúan összeszedni kritikákat, az EU gyakorlatilag a kontinens legjobb demokratikus tradícióit gyűjti össze. Folyamatosan változik és reagál a kihívásokra.
süti beállítások módosítása