Méltányosság

Agytröszt a társadalmi kohézióért

A németek kitartanak Merkel mellett

2013. szeptember 19. 08:41 - Méltányosság Központ

Oltay Edith írása

Angela Merkel kancellár az ország legnépszerűbb politikusa, aki mögött messze lemarad a szociáldemokrata SDP jelöltje, Peer Steinbrück. Számos német folyóirat címlapján megjelenő Merkel asszonyt a „Dinner for one” rövidfilm komédia szereplőjeként (Die Zeit), vagy királynőként (Der Spiegel) ábrázolják. Bár külföldön Merkelt sok kritika érte az euro zóna válságában érintett tagállamoknak javasolt megszorítások miatt, ennek ellenére a brit The Economist főoldalán is Európa uralkodónőjeként jelent meg.

nemet blog másolata.jpg

A hivatalban lévő német kancellár pártja, a CDU-CSU (kereszténydemokrata-keresztény szociális) a legerősebb, azonban a mintegy 40 százalékos támogatottsággal nem lenne képes egyedül kormányozni. A választások legnagyobb kérdése, hogy milyen koalíció keretében folytatja Merkel a kormányzást.

  • A kancellár által elsőként preferált lehetőség vélhetően a jelenlegi koalíciós kormányzás, a szabadpiac párti liberális FDP-vel. Ugyanakkor a közvélemény kutatások szerint a FDP nem biztos, hogy eléri az öt százalékos parlamenti küszöböt.
  • A második variáció az ún. nagy koalíció, ahol a CDU/CSU együtt kormányoz a szociáldemokrata párttal Merkel vezetése alatt. Erre már volt korábban precedens, és a közvélemény kutatások szerint a német lakosság nagyobb része is ezt támogatná.
  • A harmadik opció a Zöld Párt részvétele a kormányban. Ezt a lehetőséget sem lehet kizárni, azonban az Zöld Párt sokkal inkább kormányozna a szociáldemokratákkal. A két pártot a közös baloldali érték fűzik egymáshoz. Ugyanakkor nem valószínű, hogy az SPD és a Zöld Párt megkapják a kormányzáshoz szükséges elegendő mandátumot.
  • A volt kommunista pártból alapított baloldali párt, a Die Linke, a többi párt számára országos szinten nem szalonképes. Ezért kevés az esélye annak, hogy a következő kormány egy „piros-piros-zöld” koalícióból áll. 

Több tanulmány keresett választ arra, hogy miért olyan népszerű Angela Merkel. Mi a titka? Egyetértés van abban, hogy Merkel visszafogott, racionális és nyugodtságot sugárzó stílusa kulcsszerepet játszik. A lakosság többsége azonosulni tud vele, amelynek jó példája a széles körben használt a nemzet anyja – „Mutti” – becenév. A kampány folyamán Merkel nem a problémákról, hanem a bizalom fontosságáról beszélt, és hangsúlyozta Németország jó gazdasági teljesítményét a válság ellenére is. A kancellár kritikusai alkalmazkodó képességét és pragmatikus beállítottságát vetik a szemére, valamint hiányolják az elveket a politikája mögött. Sok esetben átvette a többi párt témáit, amelyeket sikeresen tudott kommunikálni a lakosság felé.

  • A szociáldemokratáktól átvette a minimálbér követelését, kidolgozva pártjának saját elképzelését. Az nyugdíjas szegénység témáját felkarolva Merkel javasolta, hogy az érintett réteg magasabb nyugdíjban részesüljön.
  • A Zöld Párttól kölcsönözte a környezetvédelmi témákat, amikor a fukushimai atomkatasztrófa után letette az ún. „Energiewende”azaz energia váltás alapjait, amely az atomerőművek fokozatos leépítését célozza meg. Ezt a fordulatot Merkel olyan jól kommunikálta, hogy a német lakosság nagy része most a Zöld Pártot teszi felelőssé a villamos áram árának az emelkedése miatt. A Zöld Párt kénytelen volt felkarolni olyan témákat, amelyek nem a környezetvédelemhez fűződnek, mint az adóemelést a magasabb jövedelműek körében, amely a párt fő támogatóit érintené. Ennek eredményeképp a párt veszített korábbi népszerűségéből.

Mennyiben különbözik egymástól a két nagy néppárt, a kereszténydemokrata és a szociáldemokrata? Rendszerint hasonló témákat állítanak a középpontba és a törzsszavazóik is egyre csökkennek. Mindkét párt politikájában kulcskérdés az állam szerepe a gazdaságban. A legutóbbi reformok – amelyek bár a jóléti államot megszabdalták, de a német gazdaságot versenyképesebbé tették – a szociáldemokrata kancellár, Gerhard Schröder nevéhez kötődnek. A mostani szociáldemokraták nem ígérnek átfogó reformokat, inkább az adóemelést helyeznek kilátásba, amely a középosztályt jelentősen érintené. A Merkel-kormány eddig még nem kezdett bele a népszerűtlen strukturális reformokba.

A németországi és magyarországi pártok összehasonlításában, a jelentős különbségek ellenére, több lényeges hasonlóság is érzékelhető. Ez leginkább az MSZP és az SPD között fedezhető fel. Mindkét párt dilemmája a munkások érdekeinek képviselete, és a liberális gazdasági reformok melletti elkötelezettség mértéke. Bele illik-e a baloldali profilba a választók körében rendkívül népszerűtlen jóléti állam leépítése? Az MSZP és a volt miniszterelnök Bajnai Gordon által vezetett Együtt2014-PM sokszor szembesülnek azzal, hogy az Orbán-kormány baloldali értékeket kommunikál, amikor a lakosság érdekeit hangsúlyozza a gazdasági elit érdekeivel szemben. A konzervatív kormány inkább baloldaliabbnak tűnik a lakosság szemében, mint maguk a baloldal képviselői. Ennek példája a nagyon népszerű rezsicsökkentés, amellyel szemben sem az MSZP, sem az Együtt2014-PM nem tudott érdemi kritikát megfogalmazni. A magyar baloldali és liberális véleményformálók többször kifogásolták, hogy a két párt közül egyik sem képvisel liberális gazdasági elveket. Sokak szerint egyedül a volt miniszterelnök Gyurcsány Ferenc által vezetett Demokratikus Koalíciónál fedezhetőek fel ezek az elvek a magyar politikai palettán. Ugyanakkor a DK támogatottsága és vezetőjének népszerűsége nagyon alacsony, hasonlóan a német FDP-hez, amelyik azonban számíthat a DK-nál valamivel jelentősebb választói támogatásra.

Végezetül, mint a magyar és német médiának nagyon szorgalmas olvasója megemlíteném, hogy a kettő abban különbözik lényegesen, ahogy a választókhoz viszonyulnak. Nehezen tudom elképzelni, hogy a választások után a német média a vesztes oldalhoz húzó része el kezdi szidni a többségi szavazókat, vagy a lakosságot általánosságban. Magyarországon ez történik amikor számos cikk kiemeli azok igénytelenségét (nagyon finoman fogalmazva), akik megválasztották és még mindig támogatják a kormányt. A kormánypárti oldal hangneme az ellenzékkel szemben szintén sokkal keményebb, mint amihez a németországi olvasó hozzá van szokva. Bár a magyarországi parlamenti választások csak jövő tavasszal lesznek, nekem úgy tűnik a kampány már elkezdődött és könyörtelen (lesz).

 

Oltay Edith

Berlinben élek férjemmel és kislányommal. Az USA-ban és Bonnban tanultam politológiát és hosszú évek óta a magyarországi politikával, különösen a pártokkal, foglalkozom. Jelenleg a nemzetpolitika a fő kutatási területem. Számos hobbim, mint a klasszikus zene, a művészettörténet és az építészet, segít kikapcsolódni. Élvezem a rendszeres kocogást a kutyánkkal a Schlachtensee körül. 

3 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://meltanyossag.blog.hu/api/trackback/id/tr655523094

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Moin Moin 2013.09.20. 10:06:33

Amit a poszt a német választások várható eredményéről ír, nagyjából helytálló, ám hiányzik a legvalószínűbb eredmény egyértelmű megnevezése, ami természetesen egyezik a kancellárasszony elsődleges preferenciájával, a CDS-CSU-FDP koalícióval. Németországban egyszerűen nincs ok a kormányváltásra – ellentétben a magyar helyzettel.

A német és a magyar belpolitikai helyzet annyira tér el egymástól, mint amennyire a német és a magyar „átlag”-mentalitás* – és természetesen ez utóbbi eltérés az előbbi alapja is. A poszt így fogalmaz:

„Nehezen tudom elképzelni, hogy a választások után a német média a vesztes oldalhoz húzó része el kezdi szidni a többségi szavazókat, vagy a lakosságot általánosságban. Magyarországon ez történik amikor számos cikk kiemeli azok igénytelenségét (nagyon finoman fogalmazva), akik megválasztották és még mindig támogatják a kormányt. A kormánypárti oldal hangneme az ellenzékkel szemben szintén sokkal keményebb, mint amihez a németországi olvasó hozzá van szokva.”

Németországban (kivéve egyes keleti tartományokat, ott is a társadalom „alján” élőket) egyszerűen elképzelhetetlen lenne az a helyzet, az az állampolgári attitűd, amely 2010-ben egy Fidesz-szerű politikai erőt kétharmadhoz juttathatott. Német közegben nem létezik (tömegesen) sem az a frusztráció, sem az az állampolgári naivitás, felelőtlenség és az a gyakorlatlanság a demokráciában és a felelős döntésben, amely egy Fidesz-szerű párt győzelméhez elengedhetetlen. Köztudott, hogy még a 20-as-30-as években sem sikerült az akkor több szempontból erősen frusztrált német nép közegében ekkora „sikert” és elfogadottságot elérni a náciknak, akik a Fideszhez hasonlóan a szintén a nemzeti frusztrációkra és az egzisztenciális bizonytalanságra alapoztak.

A Magyarországon a Fidesz mellett kitartókkal szembeni erős kritika éppen azért megalapozott, mert ezek a „kitartók” oly kevéssé racionális okok következtében tartanak ki „Lieblingjük” mellett – és az irracionalitás igen veszélyes és káros állampolgári magatartás.

A magyar kormánypárt „hangneme” pedig azért olyan, amilyen, mert egyszerűen nem lehet más. Önkritikus és realista nem lehet, mert annak egyenes és egyetlen lehetséges következménye a hatalomról való lemondás lenne - ami persze nonszensz, hiszen mindent, de mindent éppen a megszerzett hatalomra és a hatalom megtartására alapoznak. A Fidesz abban (is) tér el radikálisan a német jobboldal pártjaitól hogy hatalmának létjogosultságát egyáltalán nem a kormányzati teljesítményre alapozza – hanem a szavazóbázisa frusztrációira és a megszerzett hatalommal való konzekvens és koherens visszaélésre.

…Mindezek pedig azért történhettek és történhetnek meg Magyarországon így, mert nem létezett és nem létezik magabiztos, kompetens és így a választók tömegei által támogathatónak ítélt ellenzék.

* Bajorország és a volt NDK-s tartományok térnek el ettől az átlagtól a leginkább, természetesen egészen más (történelmi) okok következtében és más-más irányban is.

Archenemy 2013.09.20. 10:10:43

@Moin Moin: fantasztikus, ahogy egyből demonstrálod is a poszt állításait - aki nem oda szavaz, mint te, az frusztrált és irracionális

éljen a megértő párbeszéd, gratulálok

Moin Moin 2013.09.20. 11:17:43

@Archenemy: Hát... Olvasva a blogodat és nagyon óvatosan nyilatkoznék fruszráltság-ügyben!:-)
süti beállítások módosítása