A hazai politika gyakran süketek és némák párbeszédének tűnhet, odafigyelés híján ugyanis csak a magunk véleményét, igazságát vagyunk hajlandóak meghallani. Ha néhanapján úgy érezzük, hogy kormány és ellenzéke mintha teljesen más nyelven beszélne, ne lepődjünk meg. Elvesztettük ugyanis egymás meghallgatására, meghallására szolgáló képességünket – ha volt egyáltalán ilyen – holott a jobb odafigyelés (listening) nemcsak a napi politika minőségén, hanem a demokrácia egészének minőségén is javítana. Magyarországon nem csupán „szelektív hallásról”, netán kommunikációs zavarról van szó, hanem tartós politikai halláskárosodásról. De vajon hogyan „hallgassuk” a demokráciát? Mit tehetünk a kifinomultabb politikai hallás érdekében?
A teljes elemzés itt olvasható