Méltányosság

Agytröszt a társadalmi kohézióért

A Költségvetési Tanács túlhatalma

2013. május 12. 13:25 - Méltányosság Központ

post_113121_20121228134906.jpg

 A szerző Nagy Attila Tibor, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője

Az elmúlt években az állami túlköltekezés megfékezése érdekében erőteljes nyomás nehezedett több országban a politikára, hogy foglalja alkotmányba az államadósság felső megengedett korlátját. Ennek a nyomásnak a magyar politikai elit sem tudott (talán nem is kívánt) ellenállni, és az adósságplafon az Alaptörvénybe bekerült. Nálunk ez – fő szabály szerint – a teljes hazai össztermék ötven százaléka.

Ennek a betartásán őrködik Költségvetési Tanács (KT), amely félelmetes fegyvert kapott a kezébe: hiába fogadja el az Országgyűlés a költségvetést, a KT az államadósság-plafon betartatása, illetve az államadósság-csökkentés vonatkozásában megvétózhatja azt. Vagyis a költségvetési törvény ez esetben nem léphet hatályba, nem tekinthető elfogadottnak.

Ezzel nem csak az a gond, amit eddig lehetett a nyilvánosságban hallani: nevezetesen, hogy 2014-től a zömében Fidesz-közeli tagokból álló KT elgáncsolhatja egy baloldali kormány költségvetését, és ezzel az Alaptörvény alapján feloszlathatóvá teszi a köztársasági elnök számára az Országgyűlést. Alkotmányjogilag más súlyos aggály is felvethető.

A parlamentek minden demokratikus országban a népképviselet legfőbb szervei, amelyek mindenkire kötelező törvények meghozatalára jogosultak. Ezt maga az Alaptörvény is elismeri, hiszen az Országgyűlést Magyarország legfelsőbb népképviseleti szervének tekinti, amely egyedül jogosult törvények meghozatalára. Kormányformánk ráadásul nem elnöki, vagy félelnöki, hanem parlamentáris jellegű. A nép csak kivételesen dönt a közügyeinkben (népszavazás), ezt a jogot az általa megválasztott parlament gyakorolja, amely ebben az alkotmányjogi rendszerben a legfontosabb döntéshozó szerv. A parlamentarizmusnak pedig kiemelkedően fontos aktusa az ország költségvetéséről való döntés. Nem véletlen, hogy a történelmi fejlődés során a monarchiákkal való küzdelemben igen fontos fordulópontot jelentett az adóügyekben való döntés kiharcolásának joga a parlamentek számára. Hosszú évszázadokra nyúlik tehát vissza annak hagyománya, hogy pénzügyekről végső soron egy adott közösség által megválasztott testület, a parlament dönt.

Ezt töri meg a Költségvetési Tanács. Az új magyar alkotmányos szabályozás hibája, hogy jelentősen korlátozza az Országgyűlést az egyik legfontosabb törvénye elfogadása – a költségvetés – jogában.  Nem helyes, hogy a KT kvázi törvényhozói szerepet vindikálhat magának, különösen akkor nem, ha tudjuk, hogy a KT nem a nép által választott szerv. Tagjai: a köztársasági elnök által kinevezett elnök, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és az Állami Számvevőszék elnöke. Vagyis a KT tagjainak többsége nem a nép által választott parlamentnek, hanem a köztársasági elnöknek, és – az MNB elnöke esetében – a miniszterelnöknek köszönheti pozícióját, csak az ÁSZ elönkét választja az Országgyűlés. Egy olyan KT akadályozhatja meg tehát a költségvetés hatályba lépését, amely nemhogy a népnek nem felelős, de még csak a parlamentnek sem.

Vagyis a népszuverenitás parlament által gyakorlása sérül az Alaptörvény elhibázott rendelkezése következtében, méghozzá súlyosan. Hiszen a mindenkori parlament az éves költségvetésekben tudja megteremteni a gazdaság, és a lakosság számára azokat a pénzügyi kereteket, amelyek jó esetben előmozdítják az ország fejlődését. A politika olyan fontos kérdései dőlnek el a költségvetési törvényben, mennyi jusson nyugdíjra, családi pótlékra, önkormányzatokra, oktatásra, vagy uniós fejlesztések önerejére. Ma Magyarországon olyan közjogi rendszerünk van, amelyben a parlament ezekben a kérdésekben nem dönthet szabadon. Azért nem, mert a három fős Költségvetési Tanács megmásíthatja a parlament döntését ezekben a kulcskérdésekben. Szerintem ez a közjogi helyzet abszurd.

Természetesen a KT eme pozíciójának létezhet olyan magyarázata, hogy meg kell fékezni a parlamentet, különben elkezdene felelőtlenül költekezni. Az emelett érvelők bizonyára rámutatnának arra, hogy 2001-2002-ben mennyire elszaladt a költségvetés a választási ígéretek finanszírozására, vagy 2005-ben az ÁFA- csökkentés érdekében. Ebből a nézőpontból szemlélve kifejezetten hasznos a KT megléte, amely szigorú tanár bácsiként megfegyelmezi a rakoncátlan parlamentet.

Ha azonban ezt elfogadjuk, akkor tudnunk kell, hogy amikor a magyar választó a parlamentre szavaz (legközelebb ugye jövőre), akkor egy jogkörében jelentősen megcsonkított parlamentet választ majd. Magyarul: jócskán leértékelődik a választópolgár szavazata. Inkább arra kellene törekedni, hogy a már gyermekkorban meginduló, és nem csak az iskolában folyó politikai nevelésnek köszönhetően minél több olyan választópolgár legyen, akik elvárják politikusaiktól, hogy minél kevésbé tegyenek fedezetlen ígértet. Ez hosszabb távú folyamat természetesen, de inkább megéri ebbe komoly energiákat fektetni.

A népszuverenitás részbeni feláldozása viszont olyan ár, amelyet nem érdemes megfizetnünk. Egy jól működő demokráciához ugyanis nem csak stabil költségvetés, csökkenő államadósság, de olyan polgárok sokasága is hozzátartozik, akik magukénak érzik a politikai rendszert. Ehhez aligha járul hozzá a Költségvetési Tanács túlméretezetett hatásköre. 

A bejegyzés trackback címe:

https://meltanyossag.blog.hu/api/trackback/id/tr865296533

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Blogger Géza 2013.05.14. 08:27:47

Ugye erről mantrázik állandóan az ellenzék, meg a sok okos külföldi szakértő: fékek és ellensúlyok. Tessék, itt van.

Blogger Géza 2013.05.14. 08:33:03

Egyébként a KT-t ki lehetne cserélni az AB-vel, és ugyanezt le lehetne írni: micsoda gonoszság, hogy egy testület felülbírálhatja a parlament döntését. Márpedig ez sokkal súlyosabb ügy, mert abba, hogy jogosan élhet-e tetszőleges közterületen a hajléktalan, nem fog tönkremenni az ország, de folyamatos túlköltekezéstől megeshet. 2002 és 2010 között szuper alkotmányosan rohantunk a csőd felé, és az AB ehhez békésen asszisztált, sőt, besegített.

Mészáros Laci 2013.05.14. 09:18:26

egyet nem értek.
nem értek egyet.
értek egyet nem.

Reszelő Aladár 2013.05.14. 09:33:18

Most akkor mégsem olyan jó a demokrácia? Vagy nem az EU aggódott a KT jogköreinek csorbítása ellen?
Mondjuk az EU mint demokratikus szervezet...

Most akkor jó vagy nem?

Amikor valaki jogköröket kap, az még nem jelenti azt, hogy használni is fogja. A rendőr oldalán ott a szolgálati fegyver, mégis elég ritkán használják. Pedig ott van.
Talán a KT dolga sem a kormánybuktatás.

Mészáros Laci 2013.05.14. 09:34:55

Komolyabbra fordítva: több évtizeddel ezelőtt már sikerült a parlament kezéből kivenni az árstabilitás és pénzügyi stabilitás felügyeletét. Kydland és Prescott kilenc éve kapott nobelcsontot az időinkonzisztencia teóriájának közgazdasági megfogalmazásáért.

A költségvetési tanács a jegybankkal analóg feladatot látna el: a politikai döntéshozatal valódi gyengeségeit részben kompenzálandó a hosszú távú fenntarthatóság érdekében korlátozza az ez iránt kevésbé fogékony parlament mozgásterét.

Privát véleményem szerint egy ideális KT háromtagú döntéshozó testület lenne, a számvevőszék elnöke, az mnb elnöke és a jövő nemzeték országgyűlési biztosa alkotná, és bár korábban ezt vitattam, valószínűleg szüksége lenne egy saját szakmai stábra, amelynek a döntéselőkészítő elemzés a feladata.

Mészáros Laci 2013.05.14. 09:36:15

@Reszelő Aladár:

Ha a kormány faltörő kost játszik, akkor szükség esetén a KT-nek a legkeményebb fallá kell válnia, ahogy más területen az MNB-nek. Ez a dolguk. Határokat húzni.

Online Távmunkás · http://onlinetavmunka.blog.hu 2013.05.14. 09:43:31

A Költségvetési Tanács jogkörét pontosítani kellene, hogy csak nyilvánvaló technikai és jogszabályi hibákat észlelve dobhassa vissza a költségvetést, politikai okokból nem. Például amikor úgy módosítják a költségvetést, hogy kiosztanak még 5-6 milliárdot valamire, de ehhez a bevétel a semmiből jön, akkor visszadobhassák, de amikor teljesen átalakítják az adórendszert, akkor annak a hatásáról inkább ne hozzanak ilyen súlyos határozatot. Persze azonnal kaszálják el a költségvetési törvényt, ha nem készül hozzá hatáselemzés és legalább rövidtávú előrejelzés az intézkedések hatásáról.

Ha a parlament hatalmát semmi sem korlátozza és a kormánypárt legfőbb értéke a frakciófegyelem, az a fejlett demokráciával ellentétben inkább a diktatúrák jellemzője.

is 2013.05.14. 11:12:28

Köszönjük a demokráciaértelmezés 100 évvel ezelőtti helyzetének leírását.

Most pedig ugorjunk 100 évet előre. A tisztán parlamentáris demokrácia egy II.vh és következményei során megdőlt, úgy a nácizmus mint a sztálinizmus miatt. Nem tekintünk 100%-ban demokratikusnak egy parlamenti diktatúrát sem. Főleg, hogy a parlamenti diktatúra tisztán megvalósul, mivel a kormány adja be a törvények 99%-át, és a parlament csupán szavazógépként működik, azaz az első és második hatalmi ág összenőtt, aminek következményeit lásd Machiavellinél leírva.

Elsőként az AB-t hozták létre a korlátlan parlamenti diktatúra megfékezésére, majd 30 évvel később a költségvetési diktatúrát kezdték megfékezni a költségvetési tanácsokkal. Ez utóbbi folyamat még zajlik.

Bizony meghaladtuk a 3 hatalmi ág, és első a parlament koncepcióját. És ez így helyes, nem kívánunk sem több Hitlert, sem több Sztálint, akik miniszterelnöki funkcióban ugráltatták a parlamentet, ami aztán mindent megcsinált nekik.

Ja, és persze ha valaki a fentiekből ráismer a mostani magyar helyzetre, hát az biztos csak a véletlen műve.
süti beállítások módosítása