Méltányosság

Magyar politika történelmi és nemzetközi kontextusban

Melyik az igazi Orbán?

2011. január 18. 11:56 - Méltányosság

 

Néhány nappal ezelőtt Orbán Viktor a Wall Street Journalban bejelentett gazdasági intézkedéseivel alaposan feladta a leckét a Fidesz-kormány politikáját értelmezni kívánó elemzőknek. A balliberális oldalon eddig tökéletesen egyértelmű volt, hogy Orbán egy keleti típusú despota, aki paternalista elvek mentén kívánja újraszervezni, vagy méginkább lerombolni a magyar társadalom felépítményét. Erre Orbán bejelenti, hogy csökkenteni kívánják az állami kiadásokat a nyugdíjak, a gyógyszerkassza és munkanélküli segélyek területén. Persze elvitatkozhatunk azon, hogy ez most „megszorítás”, vagy sem. Az mindenestre nyilvánvaló, hogy ezek szembemennek az eddigi leegyszerűsítő Orbán képpel, három okból is:

  • Ezek az átalakítások az állami újraelosztás visszafogását jelentik így tulajdonképpen liberális szellemiségűnek tekinthetők.
  • Az aktív népesség támogatása az inaktívok rovására rövidtávon komoly társadalmi ellentéteket generálhat, ezzel tulajdonképpen megdől az az értelmezés is, hogy Orbán egyedüli célja, hogy minél kevesebb konfliktust generálva megtartsa 2010-es szavazótáborát.
  • Amennyiben a programhoz konkrét számadatok járulnak, úgy a közéleti vitáink végre kitörhetnek a diktatúra/demokrácia kérdésköréből és valódi szakmai irányba mehetnek el.

Melyik akkor tehát az igazi Orbán? Aki a Kádár-korszakhoz hasonló jólétet ígér az összes választónak, emellett felszámolja a szabadságjogokat és a hatalmi ellensúlyokat? Vagy az, aki reformokat vállal fel az aktív népesség érdekében, vállalva az ezzel járó konfliktusokat?

Azt hiszem mindkettő és egyik sem. Egyrészt féléves kormányzás alapján évtizedekre előretekinteni igen nagy bizonytalanságot hordoz magában. Másrészt a politikában óriási szerepe van a spontaneitásnak, pont attól izgalmas a dolog, hogy a különböző tényezők változásai állandóan felülírják a forgatókönyvet. Gondoljunk bele, ha nincs a görög válság és az Európai Unió elnézőbb a magyar hiánycéllal, akkor Orbánék nem kényszerülnek arra, hogy a nyugdíjkasszák államosítása miatt megnyirbálják az Alkotmánybíróság jogkörét és ezzel teljesen más megvilágításba kerülne az egész kormányzás értékelése.

A Méltányosságnál több írásban feszegettük már azt a problémát, hogy itt nem diktatórikus fordulatról van szó, hanem arról, hogy a jobboldal teljesen más megközelítésben képzeli el Magyarország megújítását, mint a kudarcot vallott gyurcsányi politika. Vagyis szakítva a „felvilágosult abszolutizmus” elvével, a problémák populáris oldalát megragadva, a társadalom felől igyekszik terveit végrehajtani. Közéleti vitáinknak ennek a kísérletnek a tartalmi oldaláról kellene szólnia, nem arról, hogy melyik oldal igyekszik éppen a demokratikus elkötelezettséget önmagának kisajátítani.

 

A kép forrása

10 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://meltanyossag.blog.hu/api/trackback/id/tr23246315

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Szent Eltvíz 2011.01.18. 19:25:17

# Ezek az átalakítások az állami újraelosztás visszafogását jelentik így tulajdonképpen liberális szellemiségűnek tekinthetők." Az ORIGO szerint az idei költségvetés pontosan olyan mértékű állami újraelosztási arányt képvisel mint az előzők. Strukturális reform, kapitalista rendszerváltás nem is történik, a nyuggerek ellátásának csökkentése, a gyógyszerkassza megharmadolása, a rokkantak számának megfelezése nem strukturális átalakítás, hanem szimpla pénzbehajtás.

salamander 2011.01.18. 22:42:33

Orbán Viktort igen tehetséges politikusnak tartom. Olyan személy, akit nem lehet leegyszerűsíteni. Természetesen az ellentábor, (szándékosan nem írnék bal és liberális jelzőket) igyekszik leegyszerűsíteni gondolatait elképzeléseit az általuk nem képviselt de komoly szavazóbázist jelentő társadalmi rétegek számára beadni. Orbán Viktor természetesen liberális elemeket vall bizonyos tekintetben gazdaság politikájában. Minden gazdaságfilozófiának meg van a jó és a rossz oldala. Mint Platón Az állam c. művében az államok lehetnek jó és rosszak. Kérdés miért baj az alkotmánybíróság tevékenységének áttekintése. Nézzük milyen jelenség közjogi illetve a hatalomelválasztás szempontjából milyen feladatot tölt be az alkotmánybíróság: Montesquieu óta a klasszikus hatalommegosztás törvényhozó, végrehajtó, igazságszolgáltató. Az extra hatalmak akik önálló rendeletkiadási vagy egyéb hatáskörrel rendelkeznek: a média, az alkotmánybíróság, a köztársasági elnöki. Az alkotmánybíróság intézménye egy jogi abszolutizmus. A jogalkotás folyamatába mesterségesen beillesztett - a társadalom és a jogalkotástól - önállósult és hermetikusan elkülönített alrendszer, mely a tételes jogszabályok alkotmányossági normakontrollját végzi. Kérdezem: mi szükség van erre? Az alkotmánybíróság nem a nép által közvetlen választott személyekből áll. A tételes azaz a jogpozitivista irányzat reneszánszát éljük, mikor a jog önreferenciális zártsága szinte megfolytja a társadalmi normákat. Miért ellenőrizzük a jogi normákat egy másik jogi norma szempontjából? A jogi normáknak az Erkölcsi morális (mores maiorum) azaz az évszázados társadalmi normákkal összhangban kellene működniük. Nem egy 1949 évi XX. törvénnyel... Ez nem a mi érdekeinket szolgálja, hanem másét. Az állam- és a jog kialakulása eleve a társadalmi normák által visszautasított közjogi elvárások konfliktusának feloldására születik meg: Lásd a horda társadalmakban nem lehet adót szedni, mert a helyi normák nem fogadják el. Ez azonban ami manapság folyik az állami főhatalom mellé beépített mesterséges alrendszereken keresztül az önrendelkezés teljes és végleges felszámolása. Orbán Viktor ebben a környezetben igyekszik ezt aljas intézményesült rendszert visszaszorítani. Ezért a nagy ellenállás médiaügyben is. Hatalom alatti ország vagyunk alieni iuris, akinek mozdulataihoz engedély szükséges. Ezt ledolgozni nem egyszerű feladat. Ezt gazdasági és politikai alárendeltséget tehát vissza kell utasítanunk! Aki ez ellen a szavát felemeli az áruló, és a legszigorúbban büntetendő.

Szent Eltvíz 2011.01.19. 00:18:19

Salamander:"Ezt gazdasági és politikai alárendeltséget tehát vissza kell utasítanunk! Aki ez ellen a szavát felemeli az áruló, és a legszigorúbban büntetendő." Sőt, mi több: azonnal felkoncolandó.

Szent Eltvíz 2011.01.19. 00:37:01

Salamander. szinte semmiben sem tartom igaznak véleményedet. Először is: viktor nem politikus, csak jókor volt jó helyen.A rendszerváltásnak köszönheti létét. A fidesz egy egyszerű polgárpukkasztó liberális szerencsevadász párt volt, szannyben született és szennyben fog elpusztulni. A fideszhez száz szállal köthető Századvég-alaptívány cégei másfélszáz millió köztartozással fantomizálódtak, miután eladták őket egy török és egy jugó segédmunkásnak. Az ingyen kapott székházat azonnal pénzzé tették-pedig törvény tiltotta. A fidesz egy liberális-antiklerikális párt volt, míg a tanácsadójuk ötletére kiléptek a Liberális Internacionáléból és keresztény-konzervatív "Polgári szövetséggé" alakultak. Tették ezt akkor amikor a parlamenti jobboldali pártok szétesőben voltak. A fidesz gyújtőpárttá vált. Észrevették hogy nemzetieskedő hablattyal fantasztikus sikert lehet elérni. Az ország lakossága ki volt éhezve a nacionalista frázisokra. Viktor pártja ezzel elérte hogy mindegy melyik oldal került hatalomra, ők benn maradtak a Parlamentben-vagy mint ellenzék, vagy mint kormánypárt. Tevékenységük-kormányon mérhetetlen dilettantizmusban, míg ellenzékben mérhetetlen demagógiában merült ki. Orbán mint politikus?? Orbán be van oltva diplomatizmus ellen, egyetlen megszólalása sem vall politikusra, diplomatára. Ahányszor megszólal, a nemzeti valuta tíz forinttal esik a többi valutához képest. Az Alkotmánybíróságról: olvasd el az Alkotmányt. Benne található az alkotmánybíróság szerepe. "Az alkotmánybíróság nem a nép által közvetlen választott személyekből áll. A tételes azaz a jogpozitivista irányzat reneszánszát éljük, mikor a jog önreferenciális zártsága szinte megfolytja a társadalmi normákat. " Pontosan. Az Alkotmánybíróságot az Országgyűlés állítja fel-ami a közvetett hatalomgyakorlás eszköze. Szó sincs önreferenciális hatalomgyakorlásról, az Alkotmánybíróság az Alkotmány referenciájával szembesíti az országgyűlést, így garantálja az állam mindig a fennálló alaptörvény szerinti működését.

salamander 2011.01.19. 16:24:19

Szíved joga vitázni. Amit azonban nem jártam azt ne próbáld rám oktrojálni. "Felkoncolni" itt nem akar senki senkit. A szigorú büntetés nem egyenlő azzal, amit te írsz. Ezt az alkotmányt olvasgathatod. Hidd el többször is olvastam. A jog ma Magyarországon neoliberális és igenis ön-referenciális és zárt. Ezt nagyon komoly hibának tartom! Úgy gondolom nem teljesen ment át miről írtam: Gondolkozz el azon: miért jogos az, ami jogos és mitől jogtalan, ami jogtalan... Jelzem, hogy ezzel a állambölcseleti kérdéssel két könyvtárnyi irodalom foglalkozik, mielőtt "valóvilágstílusban" kapnék egy választ.... Véleményem az, hogy a morál és az erkölcs elveszett, helyette a jog mászott a helyére. Magyarországon az alkotmánybíróság a törvényhozó hatalom gátja. Lásd.: a 1990 évek elején a Zétényi- Takács-féle elmeszelése. "Non omne quod licet, honestum est" További jó mulatást a barlangfali árnyak bámulásához s szép álmokat.

TheElf 2011.01.20. 04:59:03

Salamander: Az alkotmánybíróság, a köztársasági elnök kontrolljáról lehet vitázni, de szerintem szükségtelen. Egy jogszabály kapcsán elvárás az, hogy neked, nekem, bárkinek "útmutatást" nyújtson, az egymásnak ellentmondó jogszabályok esetében is tudni kell "melyiket kell követni", ha egy jogszabályt soha sem követhetnél, akkor az a jogszabály *szükségtelen*. A szükségtelen és egyértelműen hibás jogszabályok kiszűrése nem hatalmi ágat jelent, hanem egy tisztán szakmai ellenőrzést. Ideális esetben szükségtelen (nincs is semmilyen hatalma), reális esetben hasznos. Ugyanakkor az ilyen ellenőrzés akár a parlamenti vita előtt is megtörténhetne... Nem jó a már elfogadott szabályok utólagos, visszamenőleges megsemmisítése. Nem véletlen sok helyen a "jó erkölcsbe ütköző" magatartás törvényi tilalma, de a lelkiismereti szabadság kapcsán feltehető a kérdés: mi a jó erkölcs? Ki hivatott ítélkezni? És milyen erkölcsi normák szerint? Ezeket az erkölcsi normákat akár törvényekként is lejegyezhetjük a jogbiztonságot szolgálva, ha ez lehetséges. A médiát az alkotmánybírósághoz csapni a részedről viszont igen komoly csúsztatás. Ugyanis a sajtó (média) szerepe elsősorban az, hogy te mint választópolgár informálódhass, és felelősen választhass. A TE felelős választásod lehetősége a demokrácia alapja. Ezért nem korrekt a médiát, a sajtót (ennek ellenőrző szerepét) visszaszorítani. Pont a saját felelős döntés lehetősége (és az ehhez való információ elérhetősége, amiről a sajtószabadság szól) az ami megszünteti az alárendelt viszonyt, ez a demokrácia egyik legfontosabb alapköve. Na ezek után a sajtót védőkkel szemben olyat írni, hogy "Aki ez ellen a szavát felemeli az áruló, és a legszigorúbban büntetendő" azt hiszem egyértelmű miért volt gyalázatos dolog a részedről. És ugye sem erkölcsileg sem morálisan nem indokolható a sajtó korlátozása mellé kiállni, így nem kicsit hiteltelen, ha ezek mellett beszélsz a morálról, az erkölcsről. Hozzáteszem: pont a médiatörvény átgondolatlansága, számos hibája mutatja meg: Szükség van kontrollra, az ellenőrzés megkerülése, leépítése pedig komoly bűn a kormányzat részéről. A mostani kommunikáció hiányosságai pedig akár megbocsájthatatlan hibák is lehetnek.

salamander 2011.01.20. 16:31:23

A helyzet az, hogy a sajtó ellenőrzőszerepét nem vitatja senki, viszont mindig látni kell kinek a tulajdonában áll a sajtótermék és milyen érdeket képvisel mit közvetít és képvisel. Nálunk ez rettentesen elcsúszott egy helytelen irányba. Pontosan a társadalmi normák korcs állapota miatt. Ne vitassuk: mára egy bizonyos csoport (neoliberális és ballib) keze a médiában és a kultúrában elvitathatalan, és ennek megfelelően az akarata keményen érvényesül. Tetszik vagy sem ez így van. A média ott ér össze az alkotmánybíróság szerepével, hogy mindkettő alkalmas a Magyar jogalkotási aktus befolyásolására szűk érdekcsoportok részéről a jogalkotók akarata vagy meggyőzése ellenére. A jelenlegi médiatörvény egy 80-as évek beli régi sajtótörvény elemeit tartlamazó szar törvény volt, vagy említhetném a jogalkotásról szóló 1987 évi XI. törvény, amely még hatályban tartotta a törvényerejű rendeleteket... senki egy szót sem szól 20 éven át az jó volt pedig konkrétan antidemokratikus intézkedéseket tett lehetővé. Most azonban azorbány mega diktatúra hajaj minden rossz monnyonle .. Nos így történik, az idegen érdekek tálalása és keresztülverése a média segítségével a magyar törvényhozó akarata ellenére. (A törvény technikai hibáiról még nem hallottam semmit. Pedig ezt ha valaki felvetette volna annak örülnék. A médiatörvényt olvastam, és semmilyen antidemokratikus dolgot abban nem véltem felfedezni. Ha te tudsz ilyesmiről tedd közzé) Érdekesnek tartom, hogy a közel 3 millió embert érintő eladósodott deviza hitelesek megsegítésre vonatkozó valóban szar törvényről egy szót sem írtok, és az ejrópaparlamenti Cohen-Bendit meg a Martin Schulz nem emlékezik meg. Pedig az komolyabb veszéjt rejt magában mint ez a törvény... továbbá: Igen is azt mondom, semmi szükség nincs az alkotmánybíróságra, mert a tötvényalkotást nem szükséges utólagos normakontroll alá vetni. (Hacsak valamilyen hatalmi tényező nem tartja fenn magának azt a jogot, hogy ezt megtegye: Ki lenne ez?) Azonban jogelméleti szempontból a jogi nomák eredetileg consuetudok voltak, csak mára absztraháljuk túl a kérdést - megjegyzem jogosan és szükségesen. Azonban nem kell félni a szokásoktól és a társadalmi normáktól, mert működnek azok, csak a túlszabályozott rendszerekben nincs idejük kifejlődni sőt visszafejlődnek... Akkor is ez a helyes út, s nem a túlszabályozott mindent joggal megoldani akaró állapot. Nem kazuisztikus jogalkotásra gondolok, de a jogalkotást nem kellene misztifikálni. A jog mindig utólag szabályoz és a jövőt igyekszik alakítani, de nem old az meg mindent. A tételes jog mindenhatóságának a neoliberális gazdaságpolitikával együtt erősen leáldozott. Tovább gondolandó alapkérdések: A jogszabályoknak érthetőnek kell lenniük, különben a demokratikus elvek komolyan sérülnek. "In legibus magis simplicitas quam difficultas placet" Ebből következik, hogy a törvényalkotásnál egy határozott és konkrét szellemiséget kell követnie a jogalkotónak, amely nem lehet ellentétes a történeti hagyományokkal

salamander 2011.01.20. 16:37:11

Elnézést a helyesírási hibákért. A veszély az veszély... :)

TheElf 2011.01.21. 17:04:31

1. Szerinted a hírtv, a fidesz közeli tulajdonossal rendelkező RTL Klub ballib? No comment. 2. Sajnos számos hiba marad a törvényekben ami miatt kell az utólagos ellenőrzés. Kérdés milyen módon. Igen, egy elgépelés is okozhat gondokat. 3. Sok olyan "történeti hagyomány" társadalmi norma van amit meg kell változtatni. Elegendő a romák integrációja kapcsán az ő történeti hagyományaik, normáik egy részét említeni... 4. A devizahitelesek kapcsán: A mostani közállapotoknak részben az az oka, hogy az egyén nem szokik hozzá a következményekkel járó felelős döntéshez. Ha megy a tömeggel fejjel a falnak: Majd valaki kihúzza.

salamander 2011.01.21. 21:53:40

I. A hírtv nem ballib, bár az igazi tulajdonosi kört nem ismerhetem. Az RTL azaz (luxemburgi radio television) Klub már gyanús... II. A törvények hibáit javítandó elégséges a törvényhozó testület önkontrollja, illetve a jogalkalmazó gyakorlati visszajelzése. (Consuetudo est optima legum interpress.) Meret az a törvény ami nem alkalmazható vagy rossz a jogalkalmazó szépen nem alkalmazza: pl.: a 1986. évi sajtótörvény egyes rendelkezései benne voltak régi médiatörvényben, de nem alkalmazták soha... másik példa: már a 80-as években sem alkalmazták a szocialista országok elleni izgatás büntetőjogi tényállását, mert nevetséges lett volna. Az elgépelés az nem komoly hiba, tehát a norma kihirdetése után szinte azonnal orvosolható, nem kell hozzá külön hatalmas jögkörrel rendelkező alkotmánybíróság. 3. a társadalmi normák megváltoztatása átalakítása, hosszas folymat. lásd valóban, a roma integrációt. A roma helyzet egyik alapvető problémája a 90-es évek munkahely vesztése, illetve a gettósodás. Azt is látni kell azonban, hogy a romák szinte pásztortörzsekben élnek tehát az államiság alapvető szintjére sem nagyon jutottak el, így az ő (gyors) fejlődésük elősegítése a teljes gettósodásmentes integráció. Sajnos társadalmi normáik lassú változására egy-két száz évet is kellene várni. Társadalmi konfliktusaink alapja az, hogy a jogalkotás által hozott jogi normák nem veszik figyelembe - mert nem tehetik - a kisebbségek különálló és eltérő fejlődési szakaszait. (Náluk az ököljog működik, az állam által alkalmazott legitim erőszak, részükre egyszerű kocsmai inzultus.) 4. Sajnos devizahitelesek kapcsán sem egyezik a véleményünk. Meglátásom szerint ezért nem helytálló a diagnózisod, mert nagyon egysíkú és leegyszerűsíti a társadalmi gazdasági folymatokat. Egy társadalom gazdasági és piaci viszonyait a kereslet-kínálat aránya iránya stb. szabja meg... ez azonban a már nem az Adam Smith korszak amikor a láthatatlan kéz mindent elrendez... bizony más nemzet államok érdekei nagyban befolyásolják ki mit tesz vagy tehet. A devizások ekkora tömegben már régen nem magánügy, hanem egyenesen nemzetbiztonsági kockázat! 900 ezer KHR listás bedőlő család az bizony az ország egyharmada. Ez nagyon nem játék. Ez egy közgazdasági ballépés volt a Bankok, az exKormány és az MNB részéről. Felelős természetesen sehol, egymásra mutogatunk. Azonban meg kell nevezni a felelősöket, a gazdasági kockázatot állami kézbe kell venni és megoldani, méghozzá a bankok, a hitelt felvevők illetve a közösség terhére. Nem a tömeg ment fejjel a falnak, hanem Európa. Sőt olyan polgárjogi elveket hágnak át, mint a pacta sunt servanda elve. Nálunk ez a terület szabályozatlan és az adósok nagyon kiszolgáltatottak a Bankok piaci erőfölényükkel sokszor visszaélve, tisztességtelen gazdagodás révén is jutnak további extra bevételhez. Nem véletlen az hogy a bankszövetségnek 47 regisztrált pénzintézet tagja van. Ekkora lenne ez a piac??? Nem, csak itt lehet rabolni, otthon meg szigorúan büntetik.
süti beállítások módosítása