Az október 23-i megemlékezések alkalmával ismét több irányból hallani, hogy most aztán tényleg elegük van az embereknek. Nem lebecsülve az egyéni percepciók fontosságát, vélhetően azonban mégsincs itt az a ”forradalom”, amit sokan ellenzéki oldalról látni vélnek.
Kell-e tekintély a politikában?
Nekem úgy tűnik: a magyar miniszterelnök azért annyira elutasított sokak szemében, mert a politika egyik ősi összetevőjére akar ráépülni: tekintéllyé akar válni. A politikában azonban irritál minket a tekintély.
Az orbáni "egyenes beszéd" célja
„Balog Zoltán elnök úrral abban a munkamegosztásban állapodtunk meg, hogy én egyenesen és kendőzetlenül fogok beszélni, ő pedig utána elnézést kér a jelenlévőktől, hogy így alakult.” – kezdte beszédét Orbán Viktor a hétvégén, a Helmut Kohl emlékére rendezett konferencián.
Az Orbán-rezsim károkozása egy percben
Az, hogy Orbán baloldali ellenfeleinek politikai összefogása ez év januárig húzódott, rányomta a bélyegét a kampányüzenetek, bennük a rövid kampányfilmek elkészítése idejére, értve ez alatt, hogy a baloldal időt vesztett. Csak a választási kampány hivatalos kezdete után…
Orbán Viktor és a jelentések II.
Nem volt még olyan kormánya Magyarországnak, amelyik ennyire nyíltan vállalta volna az Európai Unió intézményeivel való konfliktust, mint a második Orbán-kormány. Az EU-hoz való csatlakozás előtt aszimmetrikus erőviszony volt Magyarország, és az Unió között, hiszen a magyar…
Orbán Viktor és a jelentések II.
Nem volt még olyan kormánya Magyarországnak, amelyik ennyire nyíltan vállalta volna az Európai Unió intézményeivel való konfliktust, mint a második Orbán-kormány. Az EU-hoz való csatlakozás előtt aszimmetrikus erőviszony volt Magyarország, és az Unió között, hiszen a magyar…
Orbán Viktor és a jelentések I.
A negyedik alaptörvény-módosítás felszította a különböző európai intézményekben folyó vitát a magyar közjogi berendezkedésről, sőt, magáról a magyar belpolitikáról is. Az EU-n belüli „magyar vita” természetesen hatott, és a mai napig is hat a magyar belpolitikára, más…