Méltányosság

Agytröszt a társadalmi kohézióért

Nekünk Paks kell?

2010. december 13. 12:24 - Méltányosság

 

Múlt héten a Szegedi Tudományegyetemen tartottam előadást egy zöld energiákkal foglalkozó konferencián, ahol kiemeltem, hogy a hazai energiapolitika legnagyobb hiátusa (a rövidtávú tervezésen túl) a rendszerszemlélet szinte teljes hiánya. Eklatáns példaként a paksi atomerőmű bővítését hoztam fel, amelyre bár létezik egy valós és megalapozott igény, érdemes más alternatívákat is szemügyre venni: miután a környező országok szinte mindegyike szintén újabb nukleáris blokkok felállítását tervezi, ezért joggal merül fel az a kérdés, valóban szükségünk van két újabb atomerőmű blokkra, vagy érdemesebb lenne például az áramhálózatot és –tőzsdét, vagy a megújuló energiakapacitást növelni helyette?

Éppen e konferencia napján jelent meg Patkó Gábor elemzése is a témáról, ahol betekintést enged az „atomreneszánszba”, és az enyéimhez hasonló kérdéseket vet fel. Lássuk, vajon léteznek-e markáns válaszok, vagy a bizonytalanság árkait tudjuk csak tovább mélyíteni?

Nos, aki egzakt és megdönthetetlen válaszra vágyik, ne olvasson tovább. Ugyanis ebben a témában rendkívül nehéz igazságot tenni, ezt jól indikálja az is, hogy például az LMP-n belül is különböző álláspontok „csapnak össze”, mikor az új paksi blokkok témája kerül elő, pedig ők az egyetlen zöld párt a parlamentben, tehát normális esetben zsigerből elutasítónak kellene lenniük a nukleáris energiatermeléssel kapcsolatosan, mégsem azok. Itt pedig szó sincsen az „atomlobbi” áldásos tevékenységéről (ha van ilyen, egyáltalán), hanem létezik egy energiatermelési mód, mely az áramtermelésünk gerincét alkotja, és immáron 30 éve működik biztonságosan (leszámítva egy-egy üzemzavart). Viszont az is igaz, hogy ha csak egyszer is történik egy katasztrófa, az akár évtizedekre lakhatatlanná teheti a Kárpát-medence egy részét. Ráadásul gazdaságossági szempontokat is vizsgálva az atomerőmű egy évtizedek alatt megtérülő és igen drága befektetés.

Ennyi kockázati faktor mellett pedig joggal gondolhatjuk azt, hogy ha a jövőben úgyis lesz olcsó áram a régióban, vajon miért van szükségünk nekünk is atomerőműre, ami ráadásul nem csökkentené az importfüggőségünket, mert az üzemanyagot ugyanúgy orosz importból kell fedeznünk, mint most a földgáz esetében. Mindezek mellett egy modern szénerőművet (aminek már jelentősen csökkentett a szén-dioxid kibocsátása) ugyanannyiba kerül kilowattonként felépíteni, mint egy új atomerőművet, csakhogy ezt például fűthetnénk lignittel (amiből bővelkedünk), sokkal egyszerűbb és biztonságosabb az üzemeltetése is, ráadásul esélyünk lenne befektetőket találni rá (az államon kívül). Vagy akár importálhatnánk a jövőben villamos áramot (ahogyan tesszük ebben a pillanatban is), az ellátásbiztonságon (joggal) aggódóakat pedig vészhelyzeti gázmotoros erőművek felépítésével nyugtathatnánk meg (amikre az új paksi blokkok esetén amúgy is szükség lenne). Ugyanis olyan hatalmas a gáztároló kapacitásunk, hogy jelenleg az éves gázfogyasztásunk felét Magyarországon tárolják, lesarkítva: egy komplett téli fűtési szezont ki tudnánk húzni orosz import nélkül, kisebb korlátozásokkal. Erre például egyetlen európai ország sem képes jelenleg.

A megújulók villamosenergia-termelésbe való bevonása pedig még kényesebb kérdés, ehhez a problémához talán a decentralizáció lesz a kulcs, de egy bizonyos: a következő két évtizedben megújuló energia nem lesz képes fundamentumát alkotni a hazai áramtermelésnek.

Tehát mi is a konklúzió? Talán az, hogy érdemes lenne ezeket a tényezőket (és még hány lenne!) is megvizsgálni, mielőtt kiadjuk a végleges ukázt az új nukleáris blokkok megépítésére, és nem fejest ugrani egy 60 éves projektbe anélkül, hogy minden létező aspektusát megvizsgálnánk előtte. Mert amíg ezekre a kérdésekre nem születnek megnyugtató válaszok, addig felelőtlenség dönteni egy beruházásról, amely legalább az éves költségvetési deficitünk háromszorosába fog kerülni…

A bejegyzés trackback címe:

https://meltanyossag.blog.hu/api/trackback/id/tr253246333

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

RosaRugosa 2010.12.06. 16:40:18

Inkább Paks, mint még néhány "biomassza" erőmű címszó alatt futó borzalom, ami az öles tölgyfákat nyeli el félpercenként biomassza címszó alatt.

Sunny Pietro 2010.12.06. 17:51:41

Nem az atomerőmű kontra lignit a legnagyobb probléma. Hanem az, hogy ha valaki egy ilyen világos okfejtést letesz az asztalra, csuklóból lesz*rják, vagy még okosabbak kötözködnek vele. Politikai, urambátyám és egyéb okokból. A jövő gazdaságos, környezetkímélő energiaforrásának megtalálása kismiska ahhoz a problémához képest, hogy hogyan lehetne elérni a hozzáértők nagyobb beleszólását (urambocsá irányító szerepét) a döntéshozatalba. Valamint kell egy olyan egzakt döntéshozatali metódus, mely az egymással konkuráló változatok közül kiadja (szempontok súlyozása alapján, nem pedig szavazgatással), az optimális megoldást.

Publius Valerius 2010.12.06. 17:57:48

Szerintem mindenképpen szükség van egy, legalább a paksival egyenértékű atomerőműre, mert hiába nem eléggé "zöld", Magyarországon NEM lehet annyi energiát előállítani megújuló energiaforrásokból, mint amennyire szükség lenne, ráadásul az atomerőmű bizonyos mértékű függetlenséget ad az országnak. Persze én sem állítom azt, hogy a mai gazdasági helyzetben az ország megengedheti magának egy atomerőmű építését. Hosszabbítsuk meg a blokkok élettartamát, segítsük a szél- és a napenergia elterjedését, de azért: Maradjon az atom!

Szent Eltvíz 2010.12.06. 22:33:53

Most is van olcsó villanyáram a piacon, csak az a kérdés, hogy jó-e nekünk másoktól függeni? Stratégiai iparág is van a világon.

cm121 2010.12.06. 22:58:38

1. "úgyis lesz olcsó áram a régióban" Ez akkor igaz, ha az erőművi beruházások (nukleáris-nem nukleáris) megvalósul. Ezek egy része a kiöregedő blokkokat váltja ki (pl. Bulgáriában, és részben Magyarországon), plusz az áramfogyasztás minden "fejlett" országban nő. Ez az olcsóságot eredményező áramtúlkínálat ellen hat. 2. "mert az üzemanyagot ugyanúgy orosz importból kell fedeznünk, mint most a földgáz esetében" Uránt lehet venni Ausztráliából, Kanadából, Nigériából, Kazahsztánból, lehet elvileg bányászni Magyarországon, és ... ja, el is felejtettem, lehet venni Mísától is. Üzemanyagot az uránból orosz reaktorokhoz készíthetnek Oroszországban vagy, amint Finnországban kipróbálták, csináltathatnak a BNFL-lel is, vagy mint az ukránok a Westinghouse-szal is. Jelenleg készülnek egy Horvátországi LNG-kikötő tervei. 3. "egy modern szénerőművet ... ugyanannyiba kerül kilowattonként felépíteni, mint egy új atomerőművet, csakhogy ezt például fűthetnénk lignittel" Egy széntüzelésű erőmű még mindig a többszörösét bocsátja ki CO2-ben egy atomerőműnek, 1 kWh-ra vonatkoztatva a teljes felépítési-üzemeltetési-lebontási életciklust és az üzemanyag-bányászatot is figyelembe véve. A szénnél lényegesen kisebb égéshőjű és Magyarországon bőségesen rendelkezésre álló lignitre ez fokozottan igaz. 4. "jelentősen csökkentett a szén-dioxid kibocsátása" A CO2-föld alatti tárolásában nem hiszek (ti. működhet, de nem hatékony). Csökkenti az energiatermelés hatékonyságát. A CO2 felezési ideje fektetett nyolcas, a Co-60-é 5,27 év. 5. "importálhatnánk a jövőben villamos áramot" Mennyit importáljunk? 1% az bakfitty, 50 % az meg pisztoly a tarkóhoz, aztán vagy fizet a fogyasztó vagy jóccakát. Gázfegyver, tetszik érteni. 6. "a decentralizáció lesz a kulcs" Ha a kis erőmű nem csatlakozik az országos hálózatra, akkor üzemzavarkor cudar sötét éjszakáknak néz elébe a falu. Ha rácsatlakozik, akkor meg kiegyenlítő kapacitások is kellenek az országos rendszer stabilitásának megőrzésére. Ehhez gázturbinás/vízerőmű kell, ami befektetést igényel, ami pénzbe kerül, növelve az eredetileg csak szalmabálás vagy milyen erőmű árát. 7. "a következő két évtizedben megújuló energia nem lesz képes fundamentumát alkotni a hazai áramtermelésnek" Az utolsó betűig igaz. És akkor most a konstruktív rész: 8. Minél nagyobb mértékben aknázzuk ki valamelyik megújuló energiaforrást (nem mindegyik, és nem mindig alternatív), annál jobban rúgjuk herén az anyatermészetet. A szélkerekek és a napelemek káros hatását csak azért nem ismerjük még, mert nem jelentenek nagy energiakicsatolást. Pl. ahol sok lesz a napelem, ott nem lesz legeltetés, szántás-vetés. 9. Teljesen igaz, hogy 1000 MW-nyi atomerőmű mellé 1000 MW-nyi gázturbina/vízerőmű stb. kell kiesés esetére, és ugyanennyi kell 1000 MW-nyi napelem mellé is. DE: Az atomerőmű nagy megbízhatósággal 100%-on megy. Igaz néha kiesik, ekkor kell kiváltani 1-5 napra. A napelem nappal is hektikusan teljesít, éjjel sehogyan sem.

Méltányosság 2010.12.12. 13:29:59

Jó meglátás, éppen ez a gond a stratégiákkal, hogy általában alig írnak elő közfeladatot, és aktuálpolitikai-lobbiérdekek mentén születnek energetikai döntések (lásd biomassza például). JA

Méltányosság 2010.12.12. 13:33:54

Kedves Szent Eltvíz, valóban létezik stratégiai iparág,és a villamosáram-termelés is az. Ám egy befektetőt nehéz meggyőzni biztonságpolitikai tanulmányokkal, számok helyett. Mindent pedig nem vállalhat fel az állam, többek közt mert rossz gazda is egyben, lásd pl. MVM körüli folyamatos botrányok.

Méltányosság 2010.12.12. 13:48:45

1. Több országban is új erőművek vannak tervbe véve, nem helyettesítők (pl. Szlovákia, Csehország). A fogyasztás pedig éppen, hogy inkább csökkenni fog, az épületenergetikai program révén, amennyiben megvalósul. 2. Az Adriatic LNG agonizál, a horvát állam környezetvédelmi aggályok miatt fúrja, többek közt. Az nyilvánvaló, hogy uránt lehet vásárolni más forrásokból is, de a korrekt dúsítást és üzemanyaggá alakítást leginkább ugyanúgy az oroszok tudják elvégezni. Centrifugákkal nem számolok, pl. a vállalásaink miatt. 3. Egy atomerőmű költsége jelenleg 6400-6700 USD/Kw környékén mozog, egy CO2 visszatáplálásos/tárolós szénerőmű is ezen az árszinten mozog,szinte zéró emisszió mellett. 4. Pedig hatalmas iparág épül rá, nem véletlenül. A kimerült földgázmezőket kiválóan lehet ilyen célra hasznosítani. De ez esetben elővehetnénk az atomerőművi hulladéktárolás kérdéskörét, az izotópok, stb felezési idejét, csak nem lenne fair, mivel jelenleg nem a tárolás hatékonyságáról van szó, illetve problematikájáról. 5. Jelenleg is importálunk, és éppen ez esetre írtam, hogy egy kiváltó háttérerőmű kapacitás megoldhatja,amennyiben nincsen épp áramkapacitás szabadon. 6. Miért ne kapcsolódna a hálózatra? Éppen erre szolgál a smart grid, stb., hogy a jelenlegi elosztási anomáliákon könnyítsen. 8. Éppen ezt a rendszerszemléletet hiányolom az atomerőmű tervezésekor is, amiről itt írsz. 9. Megkockáztatom, hogy mi már nem érjük meg, hogy legyen 1-2GW napelemünk, főleg erőművi kategóriában. Összességében: az atom mellett vagyok, de hiányolom a konstruktív (mint pl. a mostani itt) vitát róla döntéshozatali szinten. Amolyan szent tehénként van kezelve, pedig nem kell "sötétzöldnek" lenni ahhoz, hogy korrekt kritika érje a háza táját. Üdv: JA
süti beállítások módosítása