Méltányosság

Agytröszt a társadalmi kohézióért

Tanár esernyővel. Jobboldali köznevelés brit módra

2012. november 23. 18:31 - Méltányosság

post_68557_20111207110518_1.jpg

classroom.jpg

 

Magyarországon és Nagy-Britanniában egyaránt az oktatás-nevelés egész rendszerét átfogó reformfolyamat zajlik. Mindkét országban egy-egy jobboldali – pontosabban Nagy-Britanniában liberális-konzervatív – kormány hajtja végre a reformokat. A két kormány között hasonlóságok és különbségek egyaránt szép számmal akadnak.

A brit oktatási rendszerben mérföldkövet jelentett a Thatcher-kormány által kiadott Education Reform Act. Az 1988-as jogszabály bevezette a national curriculum néven ismert központi tantervet, az egységes vizsgarendszert, és zöld utat adott a szabad iskolaválasztás szülői igényének (ez utóbbi persze az iskolák közötti egyenlőtlenségeket tovább élezte). Mindezt Thatcherék az oktatás minőségi javulásának elősegítésével indokolták, de egyúttal szabadjára engedték a piaci versenyszellemet az iskolák, illetve az egyes önkormányzatok, régiók között. Ez tartalmi tekintetben nem jelentett minőségjavulást, csak a meglévő társadalmi és földrajzi egyenlőtlenségek elmélyülését. 2010-ben az új konzervatív-liberális demokrata kormánykoalíció másfajta mentalitással vágott neki az oktatási rendszer átalakításának: nem a piac, hanem a társadalom és a felelősség a kulcsszó, az államnak nem „kicsinek” kell lennie, hanem hatékonynak, a verseny pedig nem öncél, hanem eszköz, a szolidaritással karöltve.

British classroom_1.jpg

Az ellenzékben eltöltött tizenhárom év során a toryk rákényszerültek arra, hogy rákérdezzenek önmagukra: vajon identitásuk helyes-e még a 21. században? A 2005-ben pártelnökké választott Cameron szakított a thatcheri érából örökölt radikálisan szabadpiac-párti arculattal, programmal, és visszatérést hirdetett a 19. századi konzervatív miniszterelnök, Benjamin Disraeli „egy nemzet”-konzervativizmusához, amelynek alapja a szociális egyenlőtlenségek csökkentése, a társadalom összetartozás-tudatának erősítése (szemben a korábbi konzervatívok elitizmusával, amelyik elfogadta az „osztályegyenlőtlenséget”). A Cameron-kormány hatalomra kerülése jelentős mértékben a jobboldali, konzervatív agytröszt-háttérnek köszönhető, hiszen itt kialakították ki az „együttérző konzervativizmus" kereteit.

Nagy-Britanniában a think tankek (agytrösztök) az 1970-es évektől kezdve tevékeny szerepet játszottak a Konzervatív Párt ideológiai arculatának és közpolitikai programjainak kidolgozásában. A David Cameron nevével fémjelzett „együttérző konzervativizmus” eszméjének megalapozása olyan neves tory agytrösztökhöz kötődik, mint a Policy Exchange, az Institute of Community Cohesion és a ResPublica.

Magyarországról nézve különös lehet, hogy az agytrösztök a pártelitekkel szinte egyenrangú félként, sőt kezdeményezőként vesznek részt a közpolitika irányainak meghatározásában, és a közpolitikai döntések előkészítésében. Nem ad hoc döntések, érzelmi szempontok alakítják a közpolitikát, hanem kutatásokra és háttértanulmányokra alapozott, akár évtizedekig húzódó viták. Mivel a magyar kormány oktatáspolitikájával szemben megfogalmazott bírálat, hogy a köznevelési rendszer leginkább jószándékú ötletek tárháza, amelynek egyes elemei kioltják egymás hatékonyságát, érdemes figyelni arra, hogy Nagy-Britanniában évekig tartott a közpolitikai irányok, stratégiák (köztük az oktatáspolitika) kidolgozása. Ezekben pedig a think tankek szakértőinek nagy szerep jutott.

David Cameron és oktatásügyi minisztere, Michael Gove – aki korábban maga is a Policy Exchange think tank elnöke volt – kezdettől nagy figyelmet fordított az oktatásra. Cameron nézetei az oktatásról bizonyos értelemben egybevágnak Orbán Viktor és Hoffmann Rózsa téziseivel. A brit miniszterelnök világosan látta, hogy az ázsiai országok imponáló gazdasági növekedése részben az oktatási rendszerük teljesítményével függ össze. Ezzel szemben Cameron felidézte 2011-es norwichi beszédében azt a riasztó adatot, hogy Nagy-Britanniában minden hatodik gyerek, aki befejezi az általános iskolát, képtelen rendesen olvasni. A brit miniszterelnök értelmezésében az oktatás többet jelent, mint pusztán „értéksemleges” ismeretközlést: az oktatásnak nemcsak az a feladata, hogy „eszközöket nyújtson az emberek számára a jó élethez”, hanem az is, hogy az emberek „jó polgárok legyenek”. Vagyis itt sem pusztán oktatásról van szó, hanem a polgárok neveléséről.

Cameron norwichi beszédében meghirdette, hogy minden gyermeknek elsőrangú oktatást kell nyújtani. Ehhez két alapvető feltételt hirdetett meg: a „jó oktatás értékeinek a visszaállítását” és az oktatási rendszer szerkezeti reformját. Mindkettőért Michael Gove felel. Az ambiciózus és energikus oktatási miniszter iskolakoncepciója szerint az iskola feladata, hogy kiegyenlítse az otthonról hozott egyenlőtlenségeket, és elősegítse a társadalmi mobilitást.

Gove terveit a The Importance of Teaching című dokumentumban fejtette ki. A dokumentum több hatalmat, szabadságot és autonómiát ígért a tanároknak és az iskoláknak, tartalmazta a helyi önkormányzatok stratégiai szerepének növelését, az iskolák közötti verseny ösztönzését a szabad választás és a finanszírozás összekapcsolásával, az iskolai erőszak és az előítéletek megfékezését, a tanárok jogainak védelmét, az iskolák közötti együttműködés ösztönzését. A tervezet az iskolák részére nyújtandó állami támogatásokat pedig ahhoz kötötte, hogyan használják a tanárok a rendelkezésükre álló hatalmat az iskolán belüli rendbontó viselkedés megfékezésére. Célul tűzték ki a pályakezdő tanárok képzettségének növelését, valamint pénzügyi ösztönzőkkel a legkiválóbbak pályán tartását.

Mindemellett a tanulási eredmények javítása, a hagyományos értékek erősítése, és a forrásbevonás jellemezte a tervezet szellemiségét. A tervezet tehát az állam feladatát növelte meg az oktatásban, de ezzel párhuzamosan igyekezett többletjogokat és többletforrásokat biztosítani az intézmények és a tanárok számára.

Gove jelentős változásokat kezdeményezett a tananyagban: a tanrendben nagyobb hangsúlyt kap az irodalom, az angol nyelv és a szigetország történetének tanítása, megszigorítják a matematika és a természettudományos tárgyak, valamint általában az érettségi követelményrendszerét, továbbá kötelezővé teszik a diákoknak, hogy heti egy könyvet olvassanak el (Gove ez utóbbi tervét azzal indokolta, hogy az olvasás segítheti a hátrányos helyzetű gyerekek iskolai teljesítményének javulását). Az új tervek szerint az iskolában a tanítási nap hosszabb lenne, gyakorlatilag bevezetnék az egész napos iskolát, valamint a szombati tanítási napot, amit a tárcavezető a diákok teljesítményének javításával indokolt.

Gove, aki arról beszélt, hogy „nincsen pálya, amelyik nemesebb, elevenebb, csodálatra méltóbb, mint a tanári pálya”, meglehetősen mechanikus érvvel hárította el a pedagógusok óraszám-terhelésével kapcsolatos érvet: úgymond, aki szereti a pályáját, nem tartja tehernek, hogy tovább marad a munkahelyén. Ez valószínűleg nem túl meggyőző érv a tanárok számára. A brit oktatási rendszerben a jelenleg 16 éves tankötelezettségi felső korhatárt 2015-ig fokozatosan 18 évre emelik (ez főleg a koalíciós társ, a Liberális Demokraták követelése volt).

A kormány erőteljesen támogatja a svéd mintára felállított ún. free school (szabad iskola) intézményét, amelyik fölött sem az önkormányzatok, sem a minisztérium nem gyakorol felügyeletet, azonban finanszírozásukat az állam látja el. A szabad iskolák kérdése a kormányoldalt is megosztotta: sokan attól tartanak, hogy ez, ellentétben a kormány programjával, éppen a szegregáció erősödéséhez, és a területi egyenlőtlenségek növekedéséhez vezet (mivel felmérések arról tanúskodnak, hogy a szabad iskolába járó gyermekek anyagi háttere jobb, mint az átlagos önkormányzati iskolába járó társaiké).

A legnagyobb ellenállást az váltotta ki, hogy a kormány – a konzervatív és liberális demokrata frakció belső meghasonlása mellett – háromszorosára emelte a még a Blair-kormány által bevezetett tandíj felső határát. Ezzel a kormány kihúzta a gyufát az angol és walesi egyetemisták körében, és zavargásokra is sor került Londonban.

Végül lássunk egy példát arra, hogyan segíthetik az agytrösztök az oktatáspolitikai kormányzat munkáját! A ResPublica nevű agytröszt, amelyet 2009-ben Phillip Blond alapított, hitvallása szerint az egyenlőtlenségek csökkentését, a szociokulturális és kulturális problémák megoldását tűzte ki célul. Blond nevéhez és a ResPublica agytröszthöz kötődik az ún. „vörös tory” koncepció kidolgozása. A „vörös tory” elnevezés arra utal, hogy a konzervativizmust a szociális érzékenységgel ötvözik. Elutasítják a „nagy államot”, és azt vallják, hogy minél több hatáskört kell a helyi közösségekhez rendelni. Nem véletlen, hogy a ResPublica egyik fő kutatási területe az oktatási reform, hiszen régóta kritika tárgya, hogy a brit oktatási rendszer újratermeli az egyenlőtlenségeket. A szervezet nem lehet elégedett a jelenlegi kormányzattal sem, mert egyelőre csak a diákok és a tanárok terhei növekednek, de az egyenlőtlen viszonyokon – szemben a kormányzati retorikával – nem sikerült változtatni. Igaz, erre az idő is rövid volt.

Az „Excellent Teachers: Recruitment, retention and reward” című 2012-es projekt annak lehetőségét kutatja, hogyan lehetne javítani a tanárképzés minőségén, és a pályán tartani a végzett pedagógusokat. Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban a tanárok fele hagyja el a pályát a képzés befejezésétől számított öt éven belül. 2000-2007 között 25 ezer ember végezte el a tanárképzést, de közülük egy sem tanított iskolában. A ResPublica bejelentette az igényét, hogy egységes kutatást kíván folytatni arról, vajon hogyan lehetséges a tanárképzés reformja, és milyen intézkedések szükségesek ahhoz, hogy a tanárok ne hagyják el tömegesen a pályát.

A kutatás az alábbi témákra összpontosít: az utánpótláshoz és a pályán tartáshoz szükséges motivációk feltérképezése, egy új támogató rendszer kialakítása, a tanári hivatás társadalmi jelentőségének tudatosítása. A kutatók leszögezik, hogy a tanári hivatás az egész társadalom szempontjából fontos: a tanárok a szűkebb közösségük központi értelmiségi figurái, véleményvezérei. Ez a társadalmi szerep fontos tényező lehet a tanárok munkahelyi közérzetének és büszkeségének megteremtésében, vélik a kutatók.

Csak reménykedni tudunk, hogy Magyarországon előbb-utóbb megszületnek azok az agytrösztök, amelyek nem csupán a közpolitikai programok irányainak kijelölésében nyújtanak segítséget a politikai szereplők (pártok, kormányok) és társadalmi, szakmai szervezetek számára, hanem tükröt tartanak a kormányok elé, rendszeresen monitorozzák a kormányzati intézkedések hatékonyságát a közpolitika terén, rámutatva a javítandó hibákra.

Ha szeretnél többet megtudni a Köznevelés Projektről látogass el Facebook oldalunkra!

https://www.facebook.com/pages/M%C3%A9lt%C3%A1nyoss%C3%A1g-Politikaelemz%C5%91-K%C3%B6zpont/94208108737?v=wall

 

 

 

10 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://meltanyossag.blog.hu/api/trackback/id/tr64922041

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Globetrotter2014 2012.11.23. 22:34:34

Érdekes poszt kiváncsi lesze a kommentekre. Én érzek benne pár furcsaságot.
"Magyarországról nézve különös lehet, hogy az agytrösztök a pártelitekkel szinte egyenrangú félként, sőt kezdeményezőként vesznek részt "

Ez itthon nem a Századvég?

A Hoffmannos práhuzamot nem értem.

dennisthemenace 2012.11.23. 23:46:19

Nekem ket fiam van a brit iskolakban, en messze kulonbnek tartom az itteni oktatast, mint a magyart.

FF 2012.11.24. 00:46:05

"Mindemellett a tanulási eredmények javítása, a hagyományos értékek erősítése, és a forrásbevonás jellemezte a tervezet szellemiségét. "

Míg nálunk... Eredményjavítás itt is cél, hagyományos érték főleg... de közben húzzák ki a pénzt. :( Az úgy nem fog menni.

Brit haverom sírt tegnap, hogy mennyibe fog kerülni a gyerek elit magániskolája. Ahová majd 16 évesen fog menni. Most 5 hónapos. De az oktatást tervezni kell...

nu pagagyí 2012.11.24. 06:52:12

Orbánt és Hoffmannt feltétlenül bele kellett keverni. Az ismertetés szerint, az angol reform a piaci versenyt, a helyi közösségek döntési szabadságát célozza meg, míg az előbb említett két jómadár pont ezt igyekszik felszámolni az általános oktatás totális államosításával.

Az angol reform körülbelül annak felel meg, amit nálunk Magyar Bálint igyekezett megvalósítani. A magyar rendszer egyetlen gyengéje, a finanszírozás volt: alulfizetett tanárok, elvetélt finanszírozási reformok (felsőoktatási tandíj például).

Bicepsz Elek 2012.11.24. 10:45:11

@FF: Egy jo maganiskola kb.6000 font/ev. Egy fizikai seged melos (aruhazi elado) keres havonta 1300 nettot. Ebbol jo ha 4-5000-et meg tudnak sporolni evente, ha tuloraznak es nem elnek. Szoval jol ki van talalva a rendszer.
Az allami oktatas az csak gyerekmegorzo. Volt is errol egy angol film:(Kezdodik az iskola, es egy tanarnoci gondolkodik az elejen): Na kezdodik. Jonnek a jovo raktarosai es bolti eladoi,meg egy-ket jovendobeli terrorista. Regebben csak cigarettat es szexujsagokat koboztunk el toluk,most keseket es cracket. Ez szinte minden orszagra es rendszerre igaz, a szocializmusra is (kiveve, amikor ki kellett az engedetlen ertelmiseget iktatni es uj emberekkel helyettesiteni).
Nagyon is a szuloi hatter illetve a gyerekek altal minel elobb kituzott celok determinaljak valakinek a sikeresseget vagy sikertelenseget. Az iskolak erre rasegitenek: az elit helyeken fegyelem van, kemeny kovetelmenyek es az elit ujgeneracioja jo kapcsolatokat tud kiepietni (Angliaban, de Magyarorszagon is pl. az elso tiz elitgimnaziumtanuloi igenjo poziciokba jutnakkel kesobb,mert ott karriertervezest is oktatnak ellentetben a gyermekmegorzo gettoiskolakkal).

A kormanyok mindig jonnek ilyen lozungokkal,hogy egyenloseg, meg neveles, de egy angol ujsagban volt, hogy inkabb kelet europaiakat alkalmanak bizonyos ertelmisegi munkakra, mert azok szorgalmasak, gyorsan tanulnak es hajlandoak is ismet tanulni ha kell.

Angliaban is nagy divat ez,de az agyelszivas evszazadok ota mukodik (Skociabol, ahol tenyleg kivalo az oktatas az alapoktol a felsofokig,foleg a termeszettudomanyokban). A jelenlegi hitelrendszer Angliaban is kitermelt egy rakas ingyenelo "melegedo" diakot, mint Magyarorszagon a felsooktatasi tandij, es az egyetemalapitasi kontroll hianya.

Agytrozstok Magyarorszagon is vannak, csakaz o feladatuk, hogy ha a vezir fejebol kipattan egy otlet, akkor valositsak meg. Masreszt mindenagytroszt partpolitikailag lekotelezett, es elsosorban a "valasztast kell nyerni"ugyon dogoznak.

d.z. · http://masikmagyarorszag.blog.hu 2012.11.24. 11:24:11

@Bicepsz Elek: A 6000 font/ev az inkabb a "maganiskola", de a jo, amivel nem neznek ki, ha mondjuk jogasz leszel az mar inkabb 20000 font evente, gyerekenkent.

Erre mondta egy itteni ismeros, hogy jol egymasra talaltak ezek az indiaikkal a kasztrendszerrel.

A 20000 font az kb. egy jobb fizetes (kezdo mernoki) itt. Az akinek, nincsenek generaciok ota felhalmozott tartalekai ES nincs valami irto magas pozicioban, az ne is nagyon remeljen normalis oktatast.

Mindenkinek tudom ajanlani, hogy akinel eljon a gyerek iskolaztatasa, az menjen haza, vagy egy olyan orszagba, ahol az oktatasi rendszer igyekez legyozni az egyenlotlensegeket, es nem pedig kontraszelektal.

Es nem az Egyesult Kiralysag ellen akarok ervelni, mert jo hely ez, csak az oktatas erdekes.

Cervisia 2012.11.24. 11:37:10

" A ResPublica bejelentette az igényét, hogy egységes kutatást kíván folytatni arról, vajon hogyan lehetséges a tanárképzés reformja, és milyen intézkedések szükségesek ahhoz, hogy a tanárok ne hagyják el tömegesen a pályát."

Nem kutatásra kell elbaszni a pénzt, hanem béreket emelni.

efes · http://efesasanisimasa.wordpress.com/ 2012.11.24. 12:09:22

@Cervisia: Nem tudományos kutatásnak álcázott pártpropagandára kell közpénzeket költeni, hanem valódi, járható utakat kereső kutatásokra és béremelésre kell közpénzeket költeni.

TrueY · http://qltura.blog.hu 2012.11.24. 13:22:07

"Mindkét országban egy-egy jobboldali"

Azzal a kitétellel, hogy M.o.-n jelenleg egy magát jobboldalinak mondó, de valójában baloldali kormány van uralmon. A fityisz egy bolsevik típusú, kripto-rákosista párt (segítségül: olyan nincs, hogy antikapitalista jobboldal).

Na jó, GB-ban elhiszem, hogy a lakosság jelentős része tudja, hogy mi az, hogy jobb- és mi az, hogy baloldal. Nálunk még fogalma sincs erről az emberek döntő többségének!

mrZ (törölt) 2012.11.24. 17:48:19

Szerintem a poszt toló alapvetően hibásan írja le a brit társadalmat.
Britanniában megmerevedett osztályrendszer(kaszt) van. A társadalmi mobilizáció elenyésző és csak az alsó upper class szintjéig ér fel.
en.wikipedia.org/wiki/Social_structure_of_the_United_Kingdom
A politikusokat (mellébeszéléseiket) én nem tartom relevánsnak egyszerűen csak díszlet/segédanyag a demokráciának nevezett kinevetlekavégén játékban.

A think-tankok szerepe már jelentősebb ők adják az ideológiát és a szükséges változtatási megoldásokat a kontrollhoz. A hereditary classhoz kötődésük és a status quo fentartásában való érdekeltségük régóta ismert. (tiszetelet a kivételnek)
en.wikipedia.org/wiki/List_of_think_tanks_in_the_United_Kingdom

A viktoriánus alapokat levetkőzni nem tudó oktatási rendszer válsága természetes. A rule of laws finom opressziója a mai korban már nem elég, az obey the laws brutál elnyomása pedig erősödő ellenállást vált ki.
A meglehetősen progresszív middle class vs ruling(royal+upper) class háború, (lefordítva: tanári önállóság vs központosítás) elején járunk még csak, az erőltetett privatizáció ennek az egyik része. A magániskolák sikeressége megkérdőjelezhető, az egyik mindennapi téma ott.

Baloldal a briteknél nincs, a bal bármilyen formában próbál megjelenni könnyedén lesöprik őket, illetve a nép kondícionálása nem teszi őket alkalmassá a befogadásukra.

A ResPublica csak egy a sok léhűtő közül, itt egy példa a kötődésükre:
"Institute for the Study of Christianity and Culture"
süti beállítások módosítása