Japánban közel 80 éve egy párt kormányoz. Az elmúlt hetek mégis megmutatták, hogy egy ilyen rendszerben is történnek nagy demokratikus fordulatok. Rajnai Gergely írása.

Az, hogy az influenszerek hatással vannak a politikára nem újkeletű dolog, de hogy a politikusokból egyre többen lesznek influenszerek, az igen. Új idők, új eszközök, avagy mit keres a miniszterelnök az edzőteremben?

Az előző részben négy olyan trendet mutattunk be, amelyek hosszútávon megkülönböztetik a magyar politikát a szűkebb és tágabb régiónkban tapasztaltaktól. Ezen eltérések miatt sokak számára érthetetlen a magyar politikai közeg. Ez az egyediség pedig nem valamiféle misztikumból, vagy kevesek által…

Az eltelt több mint 30 év már elegendő távlatot ad ahhoz, hogy felismerjük azokat a jegyeket, amelyek egyértelműen megkülönböztetik a magyar politikai közeget a rendszerváltás után az EU-ba integrálódott keleti blokk más államaitól. Írásunk két részében azokat a területeket és jellemzőket mutatjuk…

A választásokat követően az elemzők szájából talán legtöbbet elhangzó mondat, hogy a Fidesz immáron nem teheti meg, hogy csak a saját szavazótáborával foglakozzon. De mit takarhat ez a gyakorlatban?

A Nyugattól – úgy-ahogy – megtanultuk a demokráciát, de keveset tanultunk abból, mit is jelent az európai egység? Vajon mennyit értünk ma az egységes Európából?

Vajon történt-e alapvető változás a magyar-orosz viszonyban, és ha, igen, mikor. Csizmadia Ervin Gyurcsány Ferenc minapi kijelentését veszi alapul, és elgondolkodik  a 2009-től kezdődő időszakon.