A Rogán Antallal szembeni szankciók értelmezését három csoportba lehet sorolni. Ezeket a vitapartnerek hol kiegészítésként mondják, hol egymást űberelni próbálják vele, hol elmennek egymás mellett. Ezek közül kettő érdekpolitikai, egy pedig értékpolitikai.
Az elmúlt napokban a média sokat foglalkozott Rogán Antal kitiltásával. A Méltányosság részéről a meglévő két szempontot egészítjük ki egy harmadikkal, az Egyesült Államok gazdasági érdekeivel, ami politikájukban is megjelenik már a 80-as évek elejétől. De bemutatjuk a másik két érvrendszert és mindhárom mellett és ellene szóló érveit.
Az érdekpolitikai érvek közül az egyik abból indul ki, hogy Rogán Antallal szembeni szankció voltaképp nem is Rogánról szól, hanem a Biden-Trump konfliktusról, ahol Biden egyszerűen csak keresztbe tesz Trumpnak: nehéz helyzetbe kívánja hozni. Nyilván jó kiindulópont, hogy az amerikaiak számára az amerikai belpolitika a legfontosabb, ugyanakkor a republikánusok jelentős százalékban azonosulnak azzal, hogy az oroszpárti és megbízhatatlan magyar kormányra nyomást gyakoroljanak. Az is ellenérvként merülhet fel, hogy ez nem politikai, hanem állami döntés, tehát nem Trump ellen irányul. Ilyenkor viszont rögtön megjelenik az a kérdés, hogy Trump ki tudja-e húzni Rogánt a listáról, mert ha igen, akkor ez mégsem állami, hanem politikai lépés, ha politikai és belpolitikai, akkor mégiscsak a Trump ellen irányuló. Még az is, hogy ezt ilyen későn hozták meg, mikor Biden már gyakorlatilag leköszönő félben volt, megerősíti azt az érvelést, hogy Biden csak a küllők közé akart botot tenni, hadd szenvedjen a problémával majd Trump. Legyen neki nehéz az élet a saját republikánus pártjával, akik közül szintén megosztottak az Orbán-rendszer megítélésében. A belpolitikai paradigmán belül sem tudunk rendet tenni, nem egyértelműk a motivációk, az érdekek, a következmények, a szándékok.
A másik csoport érvrendszere szintén az érdekekre alapoz. Abból indulhatunk ki, hogy az Egyesült Államok korrupcióellenes törekvései nem mai keletűek. A ’80-as évektől fogva egyre hatékonyabban terjesztik ki a nemzetközi szerződéseket.
Foreign Corrupt Practices Act (FCPA), magyarul a Külföldi Korrupciós Gyakorlatokról szóló Törvény. 1977-tól van érvényben az Egyesült Államokban.
Miután megszületett az FCPA törvény, mely szerint elítélhetők azok az amerikai üzletemberek akik külföldön korrumpálják a helyieket, versenyhátrányba kerülhettek olyanokkal szemben, akiknél ilyen feltételeket saját nemzeti jogrendszerük nem támasztott. Ebből következően az USÁ-nak érdekében állt ezt a jogrendszert globalizálni, a korrupt módon működő társadalmakat szankcionálni.
Vida Ildikóval szemben például az volt a fő probléma, hogy az amerikaiak úgy érezték, üzleteket azért nem tudnak kötni, mert elvárná a korrumpálást, de nekik erre nincs törvényes lehetőségük. Hivatalosan a NAV adóellenőrzési tevékenységét kifogásolták. André Goodfriend, aki akkor képviselte Magyarországon az Egyesült Államokat ugyanakkor még nem akart nyilvánossá tenni kik kerültek a kitiltott listára, szemben a Rogán-i kitiltással.
Az INA az Immigration and Nationality Act (magyarul: Bevándorlási és Állampolgársági Törvény). Vida Ildikót ez alapján a jogszabály alapján tiltották ki, melynek egy passzusa szerint aki korrupt, annak belépését meg lehet tagadni az Egyesült Államokba.
Ha és amennyiben jelen pillanatban a magyar állam egy korrupt működésre állt rá, akkor az amerikai üzletembereknek a magyar állammal van problémájuk, és azért esnek el az üzletektől, mert nem versenyképesek mondjuk Mészáros Lőrinccel szemben. Kis piac vagyunk, és nem éri meg az amerikai vállalatoknak kockáztatni, rossz hírbe kerülni, állítja Radványi Miklós.
Az érvelést, hogy itt semmi másról nincs szó, mint a gazdasági érdekek terjesztéséről, melyet már nem tud lefizetésekkel eszközölni egy amerikai állampolgár gyengíti, hogy épp a Rogán elleni Magnitsky-törvény alapján szűkülnek vele az üzletkötési lehetőségeik. Mondhatjuk erre, hogy ez megoldható, mert nem közvetlenül vele kell üzletet kötni, de ha így is van, az Egyesült Államok még arra is felhívta a figyelmet, hogy minden tranzakciót Rogánnal vizsgáljon meg mindenki. Továbbá, Rogán rákerülvén a titkosszolgálatok által folyamatosan lehallgatottak közé, így semmilyen gazdasági kapcsolat nem maradhat titokban, mely rajta keresztül bonyolódik. Itt a motiváció és a szándék egyértelmű, de a következmény egyáltalán nem az, hogy az amerikai vállalatok lehetősége megnyilnának.
A harmadik csoportja az érvrendszernek érték alapú. Már az előző is, a korrupció világméretű csökkentésének szándéka érték alapon indult, majd abba később épültek be az érdekek, a harmadik viszont tisztán abból indul ki, hogy az amerikaiak felelőssége a jobb demokrácia terjesztése, márpedig Rogán Antal akadályozza a tiszta és átlátható működést. Nyilván főleg ezt kommuniálják maguk az amerikaiak, illetve akik azonosulnak Amerikával, mint például Simonyi András volt amerikai nagykövet. Simonyi egy interjúban azt is tisztázta, hogy a Rogánnal szembeni információgyűjtés nem nélkülözött titkosszolgálati elemeket, tehát több bizonyíték van a kezükben, mint amit a nyilvános adatbázisokból lehetett összeszedni.
A morális érvelést gyengíti az, hogy a Magntitsky-törvény jogi értelemben komolytalan. Gyengíti, hogy semmilyen konkrétum nem hangzik el Rogán korrupt voltát illetően, csak lebegtet vádakat, tehát tartható bosszúnak, politikailag motiváltnak. Ám a bosszú gyökere mindig etikailag igazolt. Például a letelepedési kötvénybiznisz, ami Rogán nevéhez kapcsolódik nemzetbiztonsági kockázat is az amerikaiak számára, és a legkevesebb, ha ezért ezekből származó pénezeit üldözni kezdik. Ezzel aztán minden politikai oldal egyetért, és ezért az egész magyar kormányra haragudhatnak. A morális megközelítésű réveknek abban rejlik az erejük, hogy mind motivációjukban, mind hosszú távú következményeiket illetően koherens.
A három típusú gondolatkör tehát a belpolitikai Trump-ellenes, a gazdasági érdeket képviselő amerikai külpolitika, és az erkölcsi világmegjavításra törekvő Magnitsky-törvényre alapozott. Hogy végül is mik voltak a valódi okok, azt csak akkor tudhatjuk meg, ha Biden megírja az emlékiratait. Addig be kell érnünk annyival, hogy akár mindhárom nem tudjuk milyen súllyal, de szerepet kaphatott.
Zsolt Péter