Méltányosság

Agytröszt a társadalmi kohézióért

Lehet-e megírni a történelmi igazságot?

2022. június 13. 09:18 - Méltányosság Központ

A magyar szellemi-közéleti táborok gyakran vitatkoztak és vitatkoznak a történelmen. Három anekdotán mutatjuk be a történelemről szóló vitákat.

woman-1836435_960_720.jpg

Az igazság sokféle, amiként ezen a habán kerámián is az alak többféle irányba néz. De a közvélemény, s a politika gyakran él azzal, hogy leegyszerűsíti az igazságot egy álláspontra.

Az egyféle igazság feltételezése földi dolgokban mindig kockázatos, mert ez a kiindulópont leegyszerűsíti a döntési helyzeteket.

Különösen szeretik az emberek az igazság keresését a történelemben

Magyarországon a történelem mindig része volt a politikusi és értelmiségi diskurzusnak.

Erre vonatkozóan három anekdotát említünk.

Passuth László írja visszaemlékezésében, hogy egy napon vitázott Illyés Gyulával arról, vajon Johanna nápolyi királynő bűnös lehetett-e férje, Endre magyar királyfi halálában. Passuth a Nápolyi Johanna című, 1940-ben megjelent történelmi életrajzi regényében fölmentette a királynőt a gyilkosságban való tényleges részvétel alól, és részben Endrét is felelőssé tette a történtekért. Illyés Johanna bűnösségét vallotta, míg Passuth hangoztatta a királynő ártatlanságát. Később azonban Passuth elismerte, hogy regénye megírása óta eltelt idő alatt arra a meggyőződésre jutott, hogy ma már legalább annyi bizonyítékot találna Johanna bűnösségére, mint ártatlanságára. Perdöntő bizonyíték eddig nem került elő, és csak szerencsével kerülhet elő, ezért Johanna bűnösségének vélekedése olyan, amit hisznek is, meg nem is.

kep1_3.jpg

A másik példa az, hogy 1948. január 1-jén Illyés, Kosáry Domokos, Révai József és Kádár János egy vasúti kocsiban utaztak Kiskőrösre, és egész úton a Görgei-kérdésről folyt köztük a szó, pontosabban arról, Görgei áruló volt-e vagy sem. Ez a kérdés egy fokkal, sőt másfél fokkal jobban izgatta a korabeli közvéleményt, mint a Johanna-ügy. Időben közelebb is volt a történet, érzelmileg megosztóbb volt, azonkívül vastag politikai áthallással rendelkezett. Ekkor a Magyar Kommunista Párt ugyanis felült a nemzeti, függetlenségi történelemszemlélet Rákóczi, Kossuth, Petőfi és Táncsics által reprezentált négyesfogatára. A kommunistáknak szükségük volt az áruló Görgei mítoszára, hogy érveljenek a magyar történetírás megtisztítása, és a jelenben az árulók utáni szimatolás mellett.

Végül, szintén Illyés szilárdan vallotta egy újságíróra hivatkozva, hogy a franciaországi Régusse városában őslakos magyarok élnek, akiknek ősei a 16. században az oszmán fogságból kiszabadulva költöztek oda. Mikor Kosáry kimutatta ennek lehetetlenségét, Illyés annyit mondott: „ti, történészek mindig a részletekkel törődtök.” Ezt akár egy politikus is mondhatta volna! Hiszen a politikusnak a történelem leginkább az érzelmi mozgósítás miatt kell.

A három anekdota egy irányba mutat: a magyar közélet meglehetősen történelem-, pontosabban történetírás-érzékeny. Az értelmiség mindig szívesen boncolgatta a történelmi témákat. A politika pedig szerette kihasználni az értelmiségi vitákat, és átváltani azokat aktuális pártpolitikai aprópénzre. A Görgei-kérdésben ez egyértelmű.

Az a szempont, hogy a történelmi igazság megismerhető-e, persze elsikkadt a vitákban. Van-e egyáltalán olyan, hogy igazság? Nem inkább arról van szó, hogy Johannának és Endrének, Kossuthnak és Görgeinek is megvolt a maga igaza, a saját nézőpontja felől. Hol a pártpolitika, hol a nemzeti büszkeség ösztönzi a szereplőket abban, hogy átlendüljenek a kellemetlen részletek fölött. Hogyan lehet kitörni az érzelmi leegyszerűsítések csapdájából, ezzel megvédve a történelmi szereplők integritását a talmi pártpolitikától?

A megoldást az jelentheti, amit Glatz Ferenc történész, az MTA későbbi elnöke pedzegetett ezelőtt több mint negyven évvel, a História folyóiratban. El kell fogadni azt, hogy az egyes történelmi szereplők nem voltak hibátlan emberek. A művészetek és az irodalom előbb fedezték föl az emberi esendőséget, mint a történészek. Fölteszi a kérdést, „vajon miért a szépirodalmi termékek, a szubjektív hangú visszaemlékezések formálják a történelemről való gondolkodást”, és azt is, „vajon tudunk-e olyan történelmi műveket írni, amelyekben a szereplők egyénileg gondolkodó, jövőjüket tervező, hibázó, mindennapi gondokkal küszködő emberek.” (Emberi sors a történelemben. História. 1980/1. 35.) Az irodalom – s tehetjük hozzá, a filmművészet – közelebb hozza az egyes szereplők személyiségét a közönséghez. Ezekben az alkotásokban lehetőség van a személyiség árnyalt bemutatására, hibákkal, esendőségekkel együtt. S a sokféle személyiség látásmódja közötti ütközésből derülhet ki ha nem is az igazság, de a sokféle egyéni igazság valami közös metszete.

Sokan reménykedtek abban, hogy egy napon a történelem megszűnik a politika játékterepe lenni. Ez az attitűd azonban túlélte a rendszerváltoztatást. Nem politikusoknak kellene beszélniük a történelemről, és nem is csak a történészeknek, hanem a művészeknek is, beleértve a filmrendezőket. A személyiségközpontú történelem lehet legjobb ellenszere az unalmas, elmocsarasodó történetpolitikai vitáknak és a hiábavaló igazságkeresésnek.

Paár Ádám

 

10 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://meltanyossag.blog.hu/api/trackback/id/tr7617856011

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

a nagy hohohorgász 2022.06.13. 10:00:03

Ez akkor lenne jó ha a művész sem toldana hozzá a valósághoz a művészi élmény elérése céljából....
Az megvan hogy a fotós kiretusalja a szerinte oda nem illő dolgot? Vagy a Dávid szobor? Se egy pattanás se egy bibircsok de még egy anyajegy sincsen rajta... és így tovább

MEDVE1978 2022.06.13. 10:22:03

A történelmi igazságot leginkább az adott kor kontextusában kell értelmezni, mivel ezzel lesz "örökérvényű". Ugyanis az ember - bár nagyon lassan genetikailag átalakul- ugyanúgy működik, mint száz-ezer-százezer éve. Tehát ugyanazokban a helyzetekben hasonlóan fog viselkedni. Ez igazából egy cáfolat a progresszív irányzat által vallott az ember-közösség-társadalom fejlődik elvére, illetve minden olyan dogmatikus elvre, amely az ember és közösség tartós elvszerű fejlődését hangsúlyozza (kommunizmus, fasizmus stb.). A történelem ugyanis csúnya tükröt tart elénk és megmutatja, hogy mire vagyunk képesek embertársainkkal szemben, amennyiben elfogynak az erőforrásaink, illetve milyen embertelen megoldások célravezetőek sok esetben.

Mindig is érdekeltek ezek a történelmi megoldások, milyen mozgástér volt, milyen lépéseket lehetett volna megtenni. Ott van mondjuk például egy ellentmondásos magyar személyiség, Horthy Miklós. A klasszikus és modern baloldali, valamint liberális szemléletű emberek elutasítják a holokausztban és a magyar háborús szerepvállalásban betöltött szerepe miatt. Ennek ellenére nagyon erősen érdemes megnézni a kontextust, aminek a része, hogy a döntően szláv ellenérdekeltek, valamint a francia szövetséges Románia gyűrűjében egyedül maradt Magyarországot hogyan próbálta ellavírozni valahogyan a világtörténelem hullámain. Kijelenthetjük, hogy Hitlert nem nagyon érdekelték a magyarok, ahogy a szövetségesek is magasról tettek ránk. A bécsi döntésekhez a németbarát politikánk vezetett, illetve az, hogy beleillettünk a német narratívába az első világháború igazságtalanságairól és így kompenzálhatók voltunk. Viszont kulcsszövetséges ebben az időben már Románia is. Ha nem közeledünk a németekhez, nagyon erősen valószínű, hogy a románok orosz offenzívás részvételéért ők kapnak jutalmat a mi területeink formájában is. Emellett szintén sanszos, hogy a kulcsfontosságú útvonalon fekvő és akkoriban még olajmezőkkel is rendelkező Magyarország nem tudott volna semleges maradni, megszálltak volna bennünket. Ahogy az sem valószínű, hogy semlegességünket bárki nagyban honorálta volna. A szovjetek és Sztálin a pufferövezet részeként akartak minket látni, az angolszász szövetségeseket pedig nem érdekeltük. Az USA belépése után Roosevelt fő célja az volt, hogy a szovjetek megtámadják a Japán birodalmat, Churchill fő célja pedig az, hogy a gyarmatok és India felé a kereskedelem akadálytalanul folytatódhasson. Mi egyik vonalon sem voltunk rajta = feláldozhatók voltunk.
Ettől függetlenül Horthy felelőssége erősen felmerül a Holokausztban, ezen a területen kár lenne mentegetni.
Viszont aki úgy gondolja, hogy Magyarország kimaradhatott volna a világégésből vagy jelentős lehetőségei lettek volna az végtelenül naív.

Ha viszont Horthyt csak a cselekedetei alapján, történelmi kontextus nélkül nézzük, akkor egy gonosz zsarnok képe bontakozik ki, aki ráadásul rossz lóra tett és egy embertelen birodalom utolsó szövetségese volt.

A történelem ismerete az egyik legfontosabb dolog ma, aki ismeri a történelmet az kevésbé manipulálható. Manapság pedig nagyon sokan akarják (politikusok, újságírók, üzletemberek), hogy a történéseket az emberek egyoldalúan, az "örök igazság" fényében lássák.

a nagy hohohorgász 2022.06.13. 10:43:19

@MEDVE1978: azért te is felmondtad az örök igazság pc alapjait szerintem.... mikor is vonult be Horthy fehér, mikortól lett náci és miért???
Amit viszont jól kapisgalsz szerintem hogy kelet európa országai 2 út közül valaszthatnak már jó ideje... vagy masszívan ellenallnak szövetségesek nélkül, lásd 56ban 68ban és akkor emberaldozat is van ,vagy beallnak a 2 tömb valamelyikebe és akkor is szopnak.... a csehszlovákokat einstandolta Hitler, lengyelek antant oldalán probaltak evickelni mi meg a németek oldalán.... mindenki szopott kelet Európában. És minden országban vitték a zsidókat hovatartozástol függetlenül és egyik országtól sem kérdezték meg hogy vehetik e őket....
A magyarok nevében kikerem magamnak hogy még egyszer valaki a holokausztot rafogja a magyarokra!!!!!!!

a nagy hohohorgász 2022.06.13. 10:57:43

@MEDVE1978: és a poszter írása alapján kérlek te is tedd hozzá hogy" szerinted ". Egyetértesz a poszterrel abban hogy a történelem az bizony nem fekete vagy fehér, de még is állítod hogy bizony valaki fekete mert olvastad vagy hallottad....... érted amit mondok????

MEDVE1978 2022.06.13. 11:32:47

@a nagy hohohorgász: Mi fekete-fehér? Horthy szerepe a holokausztban? Ott nekem - és mellettem kb. a legtöbb mérvadó történésznek - az a véleménye, hogy Horthy tűrte a holokausztot az elején. Nem állította le. A másik oldalról nyilván az is tény, hogy a budapesti zsidók deportálását viszont leállította.

Hogy az előbbit és az utóbbit miért tette, az már szubjektív. Az tény, hogy kormányzóként antiszemita volt, voltak ilyen kijelentései, a regnálása alatt zsidótörvényeket fogadtak el stb.

A magyar felelősség kérdése is többszempontból vizsgálható a holokauszt magyar részében. A magyarok kevésbé voltak doktrinálva arra, hogy a zsidók alsóbbrendűek, mint mondjuk a németek. Az én véleményem az, hogy ez egy nem tudatos folyamat volt, még a résztvevő magyar hatóságok döntő többségének részéről is.
Tehát, ha ott és akkor a résztvevő rendőrök, csendőrök nagy részét szembesítik azzal, hogy a vagonba belezsúfolt zsidókat elgázosítják majd Auschwitzban, egy jó részük megtagadta volna a parancsot. De ez így nem volt kimondva, a magyarok közül nagyon sokan örültek, hogy megszabadultak a zsidóktól, mert ott volt a házuk, az ingóságaik stb. Ha volt személyes sérelmük, akkor azért. Ez mélyen emberi dolog, ki nem örülne egy ajándék háznak, birtoknak és felejtené el örömmel a felelősséget átvevő hatalom miatt, hogy itt valami szörnyű dolog történhet.

A magánvéleményem az, hogy Horthyt kevésbé érdekelték a zsidók. Volt benne antiszemitizmus, mint a régi arisztokratikus nemesi világ képviselőjeként (hiszen a zsidó az ő értékelése szerint nem keresztény, tehát nem erkölcsös + nem vitézséggel szerezte a javait, hanem kereskedelemmel, bankkal, iparral stb.). De Horthy simán örült volna egy olyan Magyarországnak, ahol vannak zsidók, viszont nálunk marad a Felvidék és Erdély. Valószínűleg az egész deportálásra úgy tekintett, mint a németek és a hazai szélsőjobb kielégítésére, valamint a nép körében a vagyonszerzés miatt népszerű intézkedésre. Ez meg nem fájt neki. Persze tömeggyilkosként nem akart a történelembe vonulni, ezért engedte, hogy három minisztériumi tisztségviselő szervezze meg az egészet.
A budapesti deportálások leállítása meg szintén ahhoz kapcsolódott, hogy nem akart túl sokat engedni a szélsőjobbnak + akkor már látszott, hogy a szövetségesek büntetni fognak a tömeggyilkosságokért.

a nagy hohohorgász 2022.06.13. 12:13:49

@MEDVE1978: azért egy normális bíróságnak nem lenne elég az antiszemita vadakhoz hogy más volt a vallása... neked elég másnak meg az is elég ha ramondod csak úgy....
Az meg arany málna díjas SZERINTEM hogy a zsidók vagyonát az átlag magyar szerezte meg.... ó hogyne:)))))

a nagy hohohorgász 2022.06.13. 12:21:53

@MEDVE1978: szerintem tegyél fel magadnak más kérdéseket is.....
Pl én igy kezdtem 25 éves koromban: vajon miért utal engem 10-ből 8 ember hiszen én szerintem jó vagyok:))))?
Aztán a következő kérdésem amivel sikerült megkerdojeleznem magam felé a "vesszen Trianont", hogy miért utalják a magyarokat amikor egyik magyar könyv sem irja hogy a magyarok bántották volna őket? :)))
Te például kezdhetned azzal hogy az emberiség történetében egyedül álló módon biztos hogy csak az általánosan elfogadott pc ok miatt csinaltak azt amit kohnekkal????? És biztos hogy azok csinálták csak akik a tankönyvben szerepelnek????

a nagy hohohorgász 2022.06.13. 12:25:00

@MEDVE1978: tudod miért szeretett engem a töri tanárom? Mert jó kérdésem volt... és miért utalt? Ugyan azért.... és mire utáltak az osztalytarsaim? Mert nem értették miért nem fogadom el ami a könyvben le van irva...

birkamenet 2022.06.14. 16:42:48

Csak egy igazság van és ezt el kell mondani mindenkinek:

Ne higgyetek orbánêknak mert HAZUDNAK!

birkamenet 2022.06.14. 16:46:26

@a nagy hohohorgász:

Legalább most bevallottad, hogy már gyerekkorodban is kezelhetetlen pszichopata hülyegyerek voltál.
süti beállítások módosítása