Méltányosság

Agytröszt a társadalmi kohézióért

1956, a külföld és az informális politika

2021. október 25. 09:33 - Méltányosság Központ

A magyar történelmet gyakran elszakítjuk a világtörténelemtől, a nemzetközi kapcsolatok elméletétől. A tankönyvek jelentős része elmozdult a problémaközpontú elemzés irányába, ám még mindig az jellemző, hogy a nemzeti és egyetemes történelmet külön tárgyalják. 1956 évfordulója alkalmas arra, hogy bemutassuk ennek a szemléletnek a gyöngeségét.

root-2406725_960_720.jpg

Forradalmaink kapcsán, legyen szó 1848-ról vagy 1956-ról, hajlamosak vagyunk kizárólag nemzeti keretben gondolkozni. Nem vesszük figyelembe azt, hogy a nemzetközi folyamatok (beleértve az informális kapcsolatokat is) alapvetően meghatározták a magyar politikai erők útkeresését a történelem folyamán. Ahogyan a Batthyány-kormány számára az 1848-as német forradalmak kimenetele alapvető fontosságú volt, mert azok sikeressége szoros összefüggésben volt a Habsburg Birodalom és benne Magyarország viszonyaival, úgy a nyugat-európai és észak-amerikai álláspont ismerete, valamint a nemzetközi kapcsolatok és az informális politika nélkül a magyar forradalom sorsa sem érthető meg.

      Három példát ismertetek arra vonatkozóan, hogy milyen módon kapcsolódik a magyar 56 a nemzetközi folyamatokhoz és az informális befolyásoláshoz. Ebből egy eset relatíve ismert, kettő ismeretlen a közvéleményben. Kezdjük a kevésbé ismertekkel!

Az első példa, hogy Szigethy Attila, a Dunántúli Nemzeti Tanács elnöke elküldött egy delegációt Bécsbe, hogy tárgyalásokat folytassanak az Osztrák Parasztszövetség (Bauernbund) vezetőségével. A Bauernbund ígéretet tett a magyar Parasztszövetség életre keltésére, a népfőiskolák támogatására. És hogy miért volt ilyen fontos a Bauernbund? Mert ez a szervezet a kereszténydemokrata Osztrák Néppárt mozgalmi hálózatának legerősebb láncszeme volt, amelyen keresztül informálisan nyomást lehetett helyezni a Néppártra.

A Bauernbund vezetőinek súlyos szavuk volt a párt hivatalos irányvonalának alakulásában. Nem volt közömbös a párt vezetésének, hogy a milliós paraszti tábor hová szavaz, ezért szükségük volt a szervezetre. Így pedig a Bund jó eséllyel lobbizhatott a Néppárt vezetésénél. Logikus volt tehát a segítségkérés a nyomásgyakorló szervezettől. Jellemző módon egy néprajzkutató, pedagógus, Timaffy László a magyar küldöttek között volt: feltételezték, hogy ő megtalálja a hangot a Bund parasztképviselőivel.

Az osztrák kapcsolat jelentőségét nem lehet alábecsülni. Erre szolgál tanulságul a második példánk. Október 28-án az osztrák kormány azzal a felhívással fordult a szovjet kormányhoz, hogy azonnal szüntesse be a magyarországi harcokat. 1957 januárban Julius Raab kancellár rádióbeszédet adott, melyben követelte a semlegességet Magyarország részére. Mint tudjuk, hiába.

Raab kancellár jól tudta, hogy a világ katonai semlegességet vár el országától az 1955-ös alapszerződés értelmében, ám leszögezte, hogy „egy ilyen elkötelezettség azonban semmiképpen sem jelenti a színtelen neutralizmussal való egyenlőséget politikai kérdésekben. Ellenkezőleg, osztrák népünknek, amely sok évszázadon át a keresztény-nyugati kultúra zászlóvivőinek egyike volt, és ma is ezek mellett az eszmék mellett kötelezi el magát, kötelessége a világot azon emberek és államok vészhelyzetére és nyomorúságára figyelmeztetni, amelyek a mi igaz európai ideáljainktól elfordultak, vagy azoktól kényszerrel eltávolították őket.” Raab értelmet adott a semlegesség fogalmának, és nyújtott némi reményt Magyarország népének.

       A harmadik példa, hogy Bibó István átadta Menon indiai követnek azt a dokumentumot (Nyilatkozat Magyarország állami, társadalmi és gazdasági rendjének alapelveiről és a politikai kibontakozás útjáról), amelyet a Petőfi Párt tagjai, név szerint Farkas Ferenc, Varga István, Féja Géza és Tamási Áron írtak. India ekkori rendszere Nehru és a Nemzeti Kongresszus uralma alatt nem állt messze attól a jövőképtől, amelyet a Petőfi Párt értelmisége elképzelt: vagyis parlamentarizmus, vegyes gazdaság, kisbirtokos paraszti tulajdon, alulról jövő mezőgazdasági szövetkezés, és végül, de nem utolsósorban külpolitikailag szigorú el nem kötelezettség, távolmaradás a szuperhatalmak manővereitől. A Petőfi Párt kifejezetten tisztelte Indiát, amely példát mutatott arra, hogy lehetséges egy ésszerű modernizációs program egy alapvetően agrárországban, a liberális, fasiszta vagy kommunista-sztálinista uralmi módszerek nélkül. Mellesleg Indián keresztül úgy lehetett (volna) befolyásolni a nemzetközi közvéleményt, hogy közben nem kellett nyíltan szembekerülni a Szovjetunióval (tekintettel a hivatalosan szívélyes indiai-szovjet kapcsolatokra).

          A három példa együttesen jelzi nem csupán az informális politika fontosságát a nagypolitika, jelen esetben egy forradalom nemzetközi politikai hátterében, hanem egyúttal azt is, hogy a magyar politikai erők végig rajta tartották szemüket a nemzetközi politika horizontján, és ezért nem lehet megérteni a magyarországi eseményeket pusztán önmagukból. A magyar és nemzetközi események végig szinkronban voltak. Más kérdés persze, hogy a magyar forradalom elbukott, miként a két szuperhatalom között minden kis ország forradalma felőrlődött (Kuba és Vietnám a szabályt erősítő kivételek). De az is a történelem megértéséhez tartozik, hogy a nagyhatalmak mindig a saját érdekeiket nézik. Ez a tanulság, amelyet a kis népeknek tudomásul kell venniük, és ennek mentén alakítaniuk a nemzetstratégiájukat, nem lemondva az informális befolyásolás lehetőségéről.

Paár Ádám

A bejegyzés trackback címe:

https://meltanyossag.blog.hu/api/trackback/id/tr7316734574

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

midnightcoder2 2021.10.25. 10:49:20

Csak ahhoz, hogy az amcsik bevédjenek minket, nem informális politika kellett volna, hanem olaj a seggünk alá. Mert az amcsinak egy istenük volt már akkor is: a dollár.

MEDVE1978 2021.10.25. 13:30:22

A magyar forradalom sorsa lényegében Suezben dőlt el. 1956-ban ugyanis az angol-francia intervenció (angol és francia barátaink még erősen nagyhatalomnak képzelték magukat, de a realitás már az volt, hogy nem elég erősek) tipikus gyarmati "mi vagyunk az urak" típusú akció volt. Ott van tehát a világ éppen egy második világháború után, elvileg a gonosz nácizmus ellen harcoló dicsőséges szövetségesekkel, akik egyik fő célja éppen, hogy a faji diszkrimináció megszüntetése volt. Angol és francia barátaink mégis akarták a gyarmataikat, az olcsó árukkal és a néger / arab szolgával. Aztán a volt szolgák még messzebb mentek, megbuktatták a britbarát királyt és saját kormányt akartak, erősen sértve a brit és francia gazdasági érdekeket. Ez aztán hallatlan volt, ezért a britek és a franciák erővel próbálták elvenni, ami kellett neki. Politikailag csak az volt a probléma, hogy ezzel belehelyezték magukat az imperialista agresszor kellemetlen szerepébe. Így amellett, hogy ténylegesen a haderő egy részét lekötötték a suezi akcióval, politikailag is ellőtték a puskaport, a szovjetek beállíthatták őket a gonosz imperialistaként. Illetve mondhatták azt, hogy ha ezt szabad az angoloknak a saját érdekszférájukban (ami már nem is volt az), akkor nekik is szabad ezt a saját érdekszférájukban. Ugye ne felejtsük el, hogy Mr. Churchill, Mr. Truman és Sztálin arról egyezett meg Jaltában, hogy Magyarország 90%-os szovjet érdekszférába kerül. Ehhez jön még az általános félelem az atomháborútól. Akkoriban már a szovjeteknek is volt atomfegyverük és a nyugatiak rettegtek attól, hogy egy válság majd atomháborúhoz vezet.

A másik oldal az, hogy Magyarország "csipszar" kicsi volt, tehát a szovjeteknek annyira nem volt fontos, nem kellett. Tehát még az is benne volt, hogy Hruscsov elvtárs hagy minket kibontakozni a semlegesség felé, ehhez csak egy megfontoltabb haladás kellett volna és - bár ez önmagában is anakronisztikus - kevésbé radikális forradalom. Az, hogy az ÁVÓ-sokat lincselték, megostromolták a rádiót, a szovjetek szemében arra mutatott, hogy itt "ellenforradalom" van, amit le kell verni.
süti beállítások módosítása