Méltányosság

Agytröszt a társadalmi kohézióért

Clinton, Martin Luther – avagy a vétójog egykor és ma

2020. november 30. 08:30 - Méltányosság Központ

A mostani napok egyik fő fogalma: a vétó. Lehet-e haszna a magyar és a lengyel kormányfő ellenállásának az Európai Unió előtt álló vitákban? S van-e vétó-tanulsága az amerikai történelemnek?

madison.jpg

Most, hogy a magyar és a lengyel kormány vétózott az Európai Unió költségvetését illetően, talán nem árt szóba hozni a vétó ügyét a konkrét történettől kissé függetlenítve is. A vétó fogalmát a politikatudomány jól ismeri, de sokkal többet olvashatunk a belföldön működő „veto player”-ekről, mint arról, hogy nemzetközi keretek között, az Unió szintjén mit jelent a vétó. Azt persze tudjuk, hogy az Unió alapszerződése rendelkezik a vétóról és a tagállamoknak megengedi azt, s azt is tudjuk, hogy például Charles de Gaulle előszeretettel élt vétójogával, amikor Nagy-Britannia EU-ba való belépését akarta akadályozni. Sokkal többet azonban nem tudunk erről a jogról, köszönhetően nyilvánvalóan annak, hogy az EU-n belül viszonylag ritka a tagállamok részéről fontos ügyekben alkalmazott vétó.

Most azonban, úgy tűnik, eljött az ideje annak, hogy (a magyar és a lengyel miniszterelnök jóvoltából) a közvélemény közelebbről is megismerkedjen ezzel a fogalommal. Ha képesek vagyunk túllépni azon az egyébként szinte mindenünnét áradó felháborodáson, hogy „ezek itt ketten szétbarmolják az EU-t”, akkor ennek a fejleménynek megláthatjuk a hasznát is. Ugyanis roppant fontos alapkérdés az, hogy egymással szövetkező államok bizonyos döntéseket teljes konszenzussal avagy minősített többséggel hoznak-e meg. Erről persze a háttérben eddig is zajlott a vita, s az európai mainstream a többségi elvet látszik preferálni, ám a szélesebb közvélemény elé a vétó ügye csak most került.

Ez tehát egy merőben új fejlődési stáció. Most van vitahelyzet, a vitát (merthogy immár elkerülhetetlen) most kell lefolytatni.

És talán ebben a szituációban felidézhető az eredeti amerikai példa. Az Amerikai Egyesült Államokat ugyanis éppen ennek a vitának a lefolytatása, azon belül pedig a blokkoló vétójog megszüntetése hozta létre. A történetet persze nem szükséges részleteiben elmondani. Elég annyi, hogy amikor a függetlenség kivívása után 10 évvel, 1787-ben a 13 amerikai állam küldöttei összegyűlnek Philadelphiában alkotmányozni, akkor a küldöttek két álláspont között választhatnak. Az egyik, hogy az alkotmányt mind a 13 államnak el kell-e fogadnia. A másik: az elfogadáshoz elegendő ehhez kisebb szám, mondjuk 9. Az utóbbi álláspont győzött. Ami nem volt épp egy jogilag aggálytalan döntés. De megtörtént.

Hiába tiltakozott ellene utóbb, a ratifikációs eljárás során az első körben „renitens” New York állam konvenciója, egy bizonyos Clinton vezetésével (akivel szemben nem mellesleg James Madison lépett fel). Marylandban pedig egy Martin Luther nevű fickó lépett fel hatalmas elánnal a Philadelphiában elfogadott többségi elvvel szemben. Mindhiába. Clintont és Martin Luthert kisatírozta a történelmi emlékezet, de persze későbbi névrokonaik révén mindkét név tovább élése biztosított.  

Az amerikai történet számunkra több mint tanulságos. Arról szól, hogy semmi sincs ingyen, és bárminek a létrejöttét óriási viták övezik. Ha egy csöppet eltekintünk attól, hogy Amerika alapítása voltaképpen egy mítosz, akkor észre kell vennünk a mítosz mögött ezeket az alapító vitákat.

És ebben a kontextusban érdemes néznünk a mai helyzetet is. Az Európai Egyesült Államok létrehozatala (mint a mainstream elitek fő célja) óriási vitákkal kikövezett folyamat. A vitát nem lehet megspórolni, még ha sokak szerint a magyar és a lengyel miniszterelnök vétója durva támadás is a közösség egysége ellen. Nem; itt másról van szó. Arról, hogy egy eddig latens vita most a nyilvánosság elé került. 

A vétóról szóló vita az elkövetkező időszak egyik legizgalmasabb európai kihívása.

Csizmadia Ervin

A bejegyzés trackback címe:

https://meltanyossag.blog.hu/api/trackback/id/tr2816306234

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Konstantin Nemeth 2020.12.01. 13:03:10

Félrevezető cikk, mert az USA és az EU vétójogai között hatalmas a különbség. Az EU egyik kormányfője által az adott ügyben gyakorolható vétójog abszolút, felülírhatatlan az EU testületei vagy más kormányai részéről: legfeljebb csak ha az adott ország lecseréli a kormányfőjét, lehet újrakezdnei az ügyet. Az EU-ban 27 kormányfő gyakorolhat vétójogot. A hasonló szövetségi szinten az USA-ban csak egy fő, az elnök gyakorolhat vétójogot, és vétóját a Kongresszus mindkét háza kétharmadának egyetértésével érvénytelenítheti, felülírhatja. Vagyis az USA elnökének vétója nem abszolút vétó, felülírható - és ez jópárszor meg is esett már a történelmükben.

Abban is félrevezető a cikk, hogy az USA alkotmányának hatélbyalépéséhez cska kilenc akkori tagállam jóváhagyása kellett, de azt nem írja, hogy az alkotmány szerint csak azon államok vonatkozásában hatályos, amelyik jóváhagyta (ratifikálta), a kimaradókra nem vonatkozott. (Ők is ratifikálták később, de nem volt kötelező nekik és akkor nem lettek volna az USA részei).

Kétségtelen, Magyarország is önszántából lépett be az EU-ba azzal, hogy mindne későbbi döntést elfogad. Az egy másik kérdés, van-e az EU tagságnak alternatívája, kilépnénk-e. (Az USA-ban viszont nem léphet ki egy tagállam, ha egyszer már belépett.) Szerintem kilépni nem érdemes, az EU tagságnak nincs valós, reális, biztonságot és relatív jólétet nyújtó alternatívája. Ugyanakkor azt meg az EU is válallta a belépésünkkor, hogy van vétójog, akkor tessék elfogadni... Az is bolasztás, ha biztosított joggal való élést nem nézik jó szemmel.

Amúgy is, nem jogilag, hanem politikailag, mindkét oldal elbeszél és félrevezet. Orbánnak nem a jogállammal van baja, vagyis a törvények uralmával, hanem azzal, hogy ki és mikor hozza azokat a törvényeket. Az ügyben leghangosabb nyugati vezetőknek nem Orbán korrupciójával van bajuk (azt hagyják, ahogy a román, bolgár, horvát és a saját házuk táján meglévő korruciót is), hanem hogy a menekültkérdésben Orbán blokkol. Márpedig itt fontosabb az a kérdés, ki, milyen és kire kötelező szabályt hoz. Márpedig Orbánnak más kártyája a menekülteket illetően nincs, hogy itthon hatalomban maradjon, és továbbra is működtesse EU-pénzekből és hitelekből korrupt rendszerét...

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2020.12.01. 13:20:28

Hosszú harc ez, szívós küzdelem. A brüsszeliták egyre inkább hátrálnak, ez bíztató jel.

chrisred 2020.12.01. 14:47:53

@Konstantin Nemeth: "Ugyanakkor azt meg az EU is válallta a belépésünkkor, hogy van vétójog, akkor tessék elfogadni... "

Szerintem senki nem mondja, hogy vétó illegális, csak azt, hogy zsarolásra való felhasználása a joggal való visszaélés.

"Az is bolasztás, ha biztosított joggal való élést nem nézik jó szemmel."

Miért lenne kötelező bármelyik tagállam bármilyen voksát jó szemmel nézni? Az sem volt elvárható, hogy a magyar kormány mosolyogva fogadja a Sargentini jelentést.
süti beállítások módosítása