Méltányosság

Agytröszt a társadalmi kohézióért

Öregség-filmek I.

2020. április 06. 07:58 - Méltányosság Központ

Kis Nagy Ember

A koronavírus – egyebek mellett – felszínre hozta a generációk közötti ellentéteket is. Mint hallani lehetett, sok helyen az idős emberek úgy érzik, hogy a járványügyi rendelkezések (idősek otthon maradásának ösztönzése) kapcsán a világ megint az időseket bántja, hibáztatja.

nonni-nipoti-the-fix_scalewidthwzcwmf0.jpg

Ez a helyzet nem tegnap kezdődött! Napjainkban két korosztály szégyenletesen alulreprezentált a közpolitikai döntések meghozatalában: a gyermekek és az idősek. Különösen utóbbiak, akik azonban egyre nagyobb részarányt tesznek ki a fejlett társadalmakban, az életkor kitolódásának következtében. Nem véletlen, hogy új kifejezés született az idősek diszkriminálására: az age-izmus.

Noha ők voltak a tegnap munkásai, szakemberei, építői és földművesei, ma mégis úgy beszélnek az idősekről, mintha a fiatalok és középkorúak akadályozói lennének a rohanó (hova is?) világban. Szemükre vetik, hogy lassan mozognak, hogy nem vigyáznak eléggé a természetre (mert a fiatalok talán igen?), és hogy manapság sokan közülük populistákat választanak meg. Pedig kiderülne, hogy sok idős embernek jobban vág az esze, mint megannyi fiatalnak. Hogy a lassúság érték, mert lehetőséget ad a megállásra, a szemlélődésre, az élet szépségeiben való gyönyörködésre. És lehet, hogy akik populisták, azok csak egy régi, letűnő világot és értékeit képviselik, vagyis fölösleges a választás mögött bármi rossz szándékot keresni.

Ennek az igazságtalan helyzetnek az ellensúlyozására a következő saját bejegyzéseimben olyan filmeket mutatok be, amelyekben szépen, megható módon ábrázolják az öregséget.

Az első mindjárt egy kosztümös dráma lesz. Az 1970-ben Thomas Berger regényéből forgatott Kis Nagy Ember, amelyet az első revizionista westernként tart számon a filmkrónika. Most nem feladatunk a műfaj jellemzése, ezért elégedjünk meg azzal, hogy a revizionista westernek kritikusabban és realistábban ábrázolták a Vadnyugat történetét. Filmünk esetében említésre méltó, hogy a revizionista filmrendezők teljesen megváltoztatták az indián ábrázolását a filmen: a korábbi interpretációk („nemes vadember”, „a civilizáció ellensége”) helyett az amerikai őslakosok erényeit helyezték középpontba, olykor az idealizálásig. Ezzel párhuzamosan a „fehér” civilizáció kapott negatív értékelést.

A 121 éves Jack Crabb egy szociális otthonban meséli el életét egy történésznek. Akár oral history-filmnek is tekinthetnénk a Kis Nagy Embert, hiszen Crabb egy klasszikus életút-interjúban mondja el történetét. Élete során volt adoptált csejen (vagy sájen) indián, csavargó, revolverhős, aranyásó, vadnyugati szélhámos-csodadoktor segédje, és nyomkereső George Armstrong Custer tábornok seregében a Little Big Horn-i csata idején. Amikor Magyarországon megjelent a Kis Nagy Ember, sokan csak a filmben szereplő poénokat (pl. meleg indián) vették észre. Pedig a film nem vígjáték, hanem kalandfilm és szatíra keveréke. De Magyarországon gyakori hiba, hogy minden filmet vígjátéknak tekint a közönség, amelyben humor szerepel, holott a humor – mint ahogyan Szerb Antal írta a scotti történelmi regény kapcsán – feszültségoldó eszköz.

little_big_man_1970_film_poster.jpgNehéz is a poénok ellenére humoros filmnek látni a Kis Nagy Ember-t. Tele van kegyetlenséggel. Nemcsak az indiánok sorsára kell gondolnunk itt, hanem arra, hogy a „csodadoktor” szélhámossága miatt fölbőszült fegyveresek szurokba és tollba hempergetik a „doktort” és segédjét, Crabb-et, klasszikus lincselésként. Vagy hogy az öregedő (!) „Vad” Bill Hickok revolverhős ebben a filmben egy frusztrált, rettegő idegbeteg, aki, a legkisebb neszre megriadva, ész nélkül lövöldöz le egy rossz mozdulatért védtelen embereket. Crabb szerelmes a lelkésznébe, akit csapodársága végül a bordélyházba juttat.

Ám ezen kívül Jack Crabb élete is szomorú volt: kisgyermek volt, amikor szüleit lemészárolták a póni indiánok, nővére magára hagyta a csejenek táborában, feleségét, Olgát elrabolták az indiánok, és riválisa, Kis Medve felesége lett, és bár cserében kapott négy (!) indián feleséget, azokat részben megölték az amerikai katonák, részben eltűntek. Végül Crabb megérte nevelőapja, a Vén Bőrvadász (a regényben Vén Vidravadász) halálát. A derék csejen főnök volt egyetlen támasza életében. Crabb 121 évesen egyedül kénytelen élni egy otthonban, azzal a tudattal, hogy valahol él az indián felesége – nyolcvanöt évesen, talán egy rezervátumban, nyomorban, a népe között. Mint az életkorból érzékelhető, Crabb már meglett ember volt, sőt gyermeke született, amikor egy fiatal indián lánykát kapott a törzstől.

Crabb mindenkitől elhagyatva él az otthonban, és ráadásul történeteiért még hazugnak is minősítik. A regényben az otthon egyik gondozója azt mondja a történésznek, hogy Crabb állandóan kritizálja a tévében futó westernfilmeket a pontatlanságuk miatt, és ezzel a „vén szaros elrontja a többi kisöreg szórakozását”. Pedig Crabb mindazt látta és megtapasztalta, amit a Vadnyugat jelent, míg a többi öreg ezt csak a tévéből meg a regényekből ismeri. A történés hitelt ad szavainak, ám tökéletesen félreérti Crabb-et: azt hiszi az interjú elején, hogy az idős férfi az indiánok barbárságáról mesél majd. Ahogyan halad előre a történet, kiderül, hogy Crabb nem az indiánok ellen, hanem éppen Custer iránti gyűlöletből vesz részt a csatában, és felesége haláláért akar bosszút állni az indiánok körében hírhedt tábornokon.

A film és még inkább a regény ügyesen játszik azzal, hogy az idősek emlékezetében összemosódik a valóság és a fikció: utólagosan az emlékek megszépülnek, kiegészülnek (ez egyúttal az oral history nehézsége, bár szépsége is). A regény egyértelműbben, a film finomabban utal arra, hogy Crabb élete és fantáziája összeolvadt.

A Kis Nagy Ember egy megható film nemcsak az indiánokról, hanem az öregségről. Persze, e kettő párhuzamba is állítható, hiszen az őslakos nép tragédiája egyszerre következik be Crabb testi és szellemi hanyatlásával, amely azonban végpontján is szép és fölemelő.

Paár Ádám

A bejegyzés trackback címe:

https://meltanyossag.blog.hu/api/trackback/id/tr4515594474

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása