Méltányosság

Agytröszt a társadalmi kohézióért

Katasztrófa, film

2019. augusztus 12. 10:00 - Méltányosság Központ

Nemrég nézők milliói követhették nyomon a HBO televíziócsatorna Csernobil című sorozatát, amely megannyi érdekes diskurzust generált.

pripyat-1374515_1920.jpg

Sokan szóvá tették, hogy nem minden úgy zajlott a valóságban, mint a sorozatban, sőt Jim Smith, a Portsmouth-i Egyetem kutatója tízpontos listát állított össze a sorozatban látható tévedésekről, hibákról. Természetesen a film ugyanolyan művészi alkotás, mint egy könyv: a művészi szándék érdekében a cselekményesítés sohasem követi százszázalékosan a megtörtént eseményeket. Olyan szempontokra is figyelemmel kell lenni, mint a filmes hagyományok vagy a konfliktus kiélezése a szereplők egy része között. A fiktív helyzetek azonban nem rontanak a sorozat mondanivalóján. Sőt, a művészi kifejezés csak segíti a mondanivaló eljuttatását a nézőkhöz, mert a szívhez szól.

A sorozat valószínűleg újraindítja a vitákat az atomenergia hasznáról és kockázatairól, és ha ez így van, teljesen mindegy, milyen eredményeket tesz a művészi szabadságnak. Persze, nem véletlen, hogy éppen Csernobil neve vált az atomenergia veszélyének, és egyúttal az emberi gőgnek a szinonimájává. A szovjet rendszer kommunikációs manipulációi és hazugságai nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a csernobili Lenin atomerőműben kialakult baleset globális üggyé vált. Ország-világ előtt lelepleződött a rezsim felelőtlensége.

Atomerőmű-balesetet korábban is voltak. Hogy csak párat idézzünk fel: Chalk River, Kanada (1952), Saint-Laurent, Franciaország (1969), Three Mile Island, Egyesült Államok (1979), amely utóbbi a csernobili balesetig a legsúlyosabbnak számított. Mégsem Three Mile Island neve ugrik be, ha valaki az atomenergia veszélyeit kívánja érzékeltetni.

three_mile_island.jpg

Nyilván közrejátszik az időbeli közelség. Fukushima volt a legutolsó baleset helyszíne (2011), ezért ismeri mindenki a nevét. Csernobil pedig, bár régen volt, ám szorosan összekapcsolódott a szovjet rendszer delegitimálódásával, és hatása jóval nagyobb földrajzi térre és népességre terjedt ki, mint a korábbiak. Csak elég emlékeztetni arra, hogy Belorusszia nagy része élhetetlenné vált, a mezőgazdaság nagy területeken tönkrement – mintha a belorusz nép nem szenvedett volna amúgy is eleget a 20. században! A sugárzást először Skandináviában észlelték, de a dózis elérte Svájcot, Bulgáriát és Görögországot is.

A néhány évvel későbbi brazíliai atomerőmű-baleset is hozzátett a félelmekhez: a kutatók ott igazolva látták, hogy már a csernobilinál kisebb mennyiségben levegőbe kerülő radioaktív anyagok is súlyos károkat okozhatnak. Visszafelé ez növelte a csernobili erőmű személyzetének és a politikai vezetésnek a felelősségét. Mindezek együttesen járultak ahhoz, hogy Csernobil előbb eszébe jut az embereknek, mint Three Miles. És felhívja a figyelmet arra, hogy egy demokratikus rendszerben a nyilvánosság miatt a baleseteket kevésbé lehet titokban tartani, mint egy diktatúrában. Nem véletlen, hogy ezt a sorozatot is az HBO készítette.

Paár Ádám

7 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://meltanyossag.blog.hu/api/trackback/id/tr2615005362

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

CCnick 2019.08.13. 10:51:28

"teljesen mindegy, milyen eredményeket tesz a művészi szabadságnak. "

ezt leforditani valaki magyar?

"Belorusszia nagy része élhetetlenné vált"

Erről tudnak ott Belorusziában is?

"Nem véletlen, hogy ezt a sorozatot is az HBO készítette."

Nem véletlen, hogy egy sorozatot egy sorozatokat gyártó cég készített, nem a kohászati művek? vagy mit akart ezzel mondani a költő?

VT Man 2019.08.13. 12:07:27

Pont az a baj, amit Jim Smith is irt: hogy az emberek elhiszik azt, ami a sorozatban van.

Mindent.

Ugyanakkor a sorozat felnagyitja az emberi aldozatok szamat. Pl. a harom "buvar", aki bement, meg nagyon sokaig elt. A film alapjan azt hittem volna, hogy 1-2 hettel kesobb meghaltak.

Es sok ilyen pelda van. Ez csak arra jo, hogy az emberekben novelje az atomtol valo felelmet.

Make Valamit · http://make.blog.hu 2019.08.13. 12:50:49

Tele van műszaki baromságokkal, az alkotók mellett szóljon hogy nem az ő hibájuk, még az oroszok terjesztették anno a 'megatonnás robbanás' veszélyét is, pedig ilyesmiről szó sem volt. Hej, ha Teller Ede bácsi tudjta volna, hogy nem kell femtoszekundomra időzíteni semmit, elég fél tonna betonnal meg cirkóniummal összeolvadt uránszemetet bedobni egy úszómedencébe és - dajng!

aspectratio67 2019.08.13. 14:16:54

A hazugság
. Az határoz meg minket... Amikor 1 fdsznyik nézi ezt nem érez valami furát...

bethesgue 2019.08.13. 16:44:26

"A néhány évvel későbbi brazíliai atomerőmű-baleset is hozzátett a félelmekhez"
Itt vajon mire utal a kedves szerző? Csak nem erre itt: hu.wikipedia.org/wiki/Goi%C3%A2niai_baleset?

Sólyom Tomi 2019.08.13. 18:09:41

@VT Man: "Ez csak arra jo, hogy az emberekben novelje az atomtol valo felelmet."

Az atom igenis félelmetes! Hitlerben és Sztálinban is egy csomó atom volt!