Méltányosság

Agytröszt a társadalmi kohézióért

Darwin mélyütése egy populistának

2018. október 15. 14:49 - Méltányosság Központ

A játékfilmek nagymértékben képesek befolyásolni egy ország vagy politikus presztízsét. Úgy is mondhatjuk, egy hatásos játékfilm minden kampánynál többet tud tenni egy politikus, párt és mozgalom pozitív vagy negatív megítélésének kialakulásáért. Különösen a külföldi közönségben, amely számára gyakran a film az egyetlen kulturális kapocs a távoli ország politikai rendszeréhez. Nem mindegy tehát, a film milyen „politikusimázst” és egyúttal országimázst” sugall.

evolution-297234_640.png

Spencer Tracy főszereplésével készült az Aki szelet vet című 1960-as filmdráma, amelyet a nevezetes 1925-ös daytoni majomper, vagy más néven Scopes-per ihletett. Az úgynevezett „daytoni majomper” történetét többször filmre vitték. Mai napig úgy tekintik ezt az 1925-ös esetet, hogy a bírósági tárgyalóteremben az evolúciótan legyőzte a vallásos fundamentalizmust, a tudomány az előítéletet, a liberális Amerika a konzervatív Amerikát. A film is ennek a közfelfogásban megfelelően interpretálja a történteket, ami az évszám alapján érthető: az 50-es évek végén, a polgárjogi mozgalmak sikerének kezdetén nem a valósághű ábrázolás, hanem a konzervatív, hagyományőrző csoportok pellengérre állítása volt „menő” a művészetben.

Valójában az egész történet mélységesen banális, és ha nem az 1920-as évek Amerikájában, a jazz és a T-mobil, a futószalag és Hollywood Amerikájában kerül rá sor, valamint nincs szenzációéhes sajtó a korban, talán soha nem figyel fel a világ a Scopes-ügyre.

A film nem hűen követi az eredeti esetet. Spencer Tracy lendületesen alakítja az ügyvédet, akit Scopes eredeti védőjéről, Clarence Darrow-ról mintázott, aki ügyvédként korábban is kiállt politikailag népszerűtlen ügyekért. Így ő védte az 1886. május 4-i Haymarket téri incidensbe keveredett anarchistákat. Darrow-nak nem volt könnyű dolga, hogy felmentesse védencét, az evolúció tanítása miatt elbocsátott tanárt, hiszen a kor neves politikusa, a demokrata párti William Jennings Bryan képviselte Tennessee államot. Az a Bryan, akinek arcéle a majomper utóéletének köszönhetően vallási fanatikusként rögzült, holott az amerikai populizmus képviselőjeként, háromszoros demokrata párti elnökjelöltként, a kisemberek védelmezőjeként jóval fontosabb tevékenységet fejtett ki pályája első szakaszán. Igaz, ő nemcsak baloldali volt, hanem konzervatív is attitűdjeiben. Mivel nem tartózkodott a demagógiától, rásütötték, hogy antiintellektuális. Ez ma is gyakori vád bizonyos politikusokkal szemben, igaz, ma leginkább a republikánusokat bélyegzik így liberális oldalról az „értelmiség-ellenes” jelzővel. Lehet, hogy Bryan mélyen vallásos volt és konzervatív, de egyúttal a társadalmi igazságosság híve is.

Ha egy személyben összegezhetnénk Donald Trump retorikai stílusát, Jimmy Carter mély vallásosságát és kisember-pártiságát és Franklin D. Roosevelt szociális érzékenységét, akkor látnánk megtestesülni Bryan karakterét a maga valójában. A kép tehát nem egysíkú.

Darrow a tárgyalóteremben órákon keresztül vallatta Bryan-t a Bibliáról, ahogyan azt a filmben is ábrázolják. Bryan – akit a filmben Brady-nek neveznek – belegabalyodott a teológiai érvekbe és ellenérvekbe. Néhány óra múlva a bíró véget vetett a kínos helyzetnek, és töröltette Bryan vallomását.

Bryan egyébként – ellentétben a közhiedelemmel – megnyerte a pert. Jellemző azonban a nyilvánosság természetére, hogy szinte mindenki arra emlékszik, Bryan veszített, és az evolúciótan tanításával vádolt tanárt felmentették (igaz, két évvel később az ítéletet megsemmisítették – de csak technikai okból). Egyebek mellett ez a perről készült Tracy-film hatása.

A Scopes-pert sokan vitatták és vitatják továbbra is. Sokan felvetik, hogy Darrow tisztességtelenül járt el, amikor a tudomány és vallás összecsapásának terepére terelte az ügyet. Az egészben az a legdöbbenetesebb, hogy ha erre a perre nem az 1920-as évek Amerikájában kerül sor, hanem ötven évvel korábban, vagy a korabeli Svédországban, Lengyelországban vagy Spanyolországban – valószínűleg akkor soha senki nem foglalkozott volna vele, és így film sem lenne róla!

Bryan politikai előéletéből a film semmit nem mutat meg. Ez pedig rámutat arra, hogy a mozi nagyhatalom. Sőt manipulatív hatalom! Hogy kiről mit enged bemutatni, azzal befolyásolja a politikusok utóéletét. Nem árt, ha a magyar politikusok is tisztában vannak azzal, hogy bármit tesznek, annak nyoma marad! A sajtó nagyhatalom, de a mozi még nagyobb! 

Paár Ádám

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://meltanyossag.blog.hu/api/trackback/id/tr6514302687

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.