Méltányosság

Agytröszt a társadalmi kohézióért

A demokrácia lassú folyam(at)a

2018. június 01. 11:21 - Méltányosság Központ

A mai fölgyorsult világban, bármennyire is közhelyes ez a jelzős szerkezet, istenkísértésnek tűnik a lassúság, a maradiság, mi több, az elmaradottság dicsérete. 

Holott ahogyan szociológusok rámutatnak, ellentétben azzal, ahogyan a 19. század óta a legtöbb nyugati filozófus a történelem menetéről gondolkodik, a gyors, ugrásszerű fejlődés és, ami ennek velejárója, a belső és külső aktorokkal vívott küzdelem, a harc, a versengés nem természetes állapota az emberi közösségeknek. Már a 19. századi szociáldarwinizmussal szemben megjelent egy olyan elmélet, amely tagadta azt, hogy a különböző fajok (és társadalmak) viszonya csak a harc lehet, ehelyett a szimbiózisra helyezte a hangsúly.

A Tízezer nap című 1967-es film a magyar parasztság sorsfordító évtizedeit mutatta be, két parasztember, Széles István és Bánó Fülöp életén keresztül. A történet az 1930-as évek elejétől az 1960-as évek elejéig ível, Gömböstől Kádárig. A kettő között zajlik a magyar társadalom átalakulása, és benne a parasztság, mint történelmi osztály felszámolása. Széles István és Bánó Fülöp igaz barátok, akik egy verekedést követően megfogadják, hogy soha többé nem ütik meg egymást. Mégis szembekerülnek többször egymással. Politikai nézeteik ugyanis olyanok, mint a tűz meg a víz. Bánó baloldali, később kommunista lesz, aki az 1930-as években támogatja a kubikusok sztrájkját, majd kitartóan agitál a téeszesítés mellett. Széles a beletörődő parasztember típusa, aki kívül akar maradni a hatalmasok, a politika világán, és megmaradna az egyéni gazdálkodás mellett. Széles fia Bánó Fülöpnek ad igazat, és megkérdezi tőle, mikor csinálják meg végre téeszesítést. Bánó a Tiszára mutat: lám, mennyi időbe telt, amíg a folyó ezt a hatalmas medret kivájta. „Látod, ez a folyó kivájta a medrét. Azóta csak úgy folyik, ahogy a meder engedi.”

Egy másik paraszt tárgyú filmben, Sára Sándor Földobott kő című filmjében a fiatal mérnök és görög kommunista barátja azzal a megbízással érkezik a tanyavilágba, hogy új tanyaközpontot hozzanak létre, bekapcsolják a tanyasiakat a kultúrába. Ahogyan a filmben elhangzik, az ő feladatuk a „villany, kultúra, civilizáció” eljuttatása a pusztán élőknek, akár kívánják az érintettek a boldogításukat, akár nem. A technikai modernizáció ára a lemondás a saját földről.

Bánó Fülöp Tisza-metaforája nemcsak a történelem változásainak lassú folyására használható, hanem a modernizáció és a demokrácia alakulására is. A demokrácia nem működik parancsszóra, miként a modernizáció sem. A demokrácia, ha nagyon lecsupaszítjuk a szó eredeti értelmét, többségi részvételen alapuló közösségirányítást jelent. Ez azonban feltételezi azt, hogy az illető közösség minél kisebb lakosú, és kulturális értékeit, normáit tekintve egységes legyen, vagyis ne legyenek olyan konfliktusok, amelyek megroppanthatják a belső kohéziót. A demokrácia, mint hatalomgyakorlási forma igényli az erős kohéziót. Minél kisebb az adott közösség, annál erősebb a tagok fölötti közösségi kontroll, amelyet jó esetben mindenki elfogad. Ám napjainkban már nem kisközösségekről, hanem több tíz-, sőt olykor százmilliós államokról, az Egyesült Államok esetében birodalomról, sőt globális társadalomról beszélnek. Míg a hagyományos paraszti közösségekben még megvolt az esélye annak, hogy mindenki ismert mindenkit, egy tízmilliós országban ez lehetetlen. A kisközösségekben a hírek szájról szájra terjedtek. Ma a média közvetíti a híreket, információkat. Ez egyoldalú kommunikációs csatorna, amely szükségszerűen torzítva éri el az állampolgárokat.

Csoda-e, ha a mai demokráciákban egyre nagyobb mértékű a dezillúzió! Ahogyan a parasztok nem értik Bánó Fülöp baloldali nézeteit, úgy ma számos brit, francia, amerikai kisváros, falusi ember nem érti az országos politikát. Számukra a politika a felhőrégióban zajlik. Távol tőlük, nélkülük.

Hogy a demokrácia működhet-e így, a jövő zenéje.

Paár Ádám

 

4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://meltanyossag.blog.hu/api/trackback/id/tr2914016740

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

agapornisz 2018.06.02. 19:22:02

A tisztelt Központ finom evezőcsapásokkal közelített azon tény magyarázatához, hogy miképpen lehetett győznie Trumplinak és Orbinak. Nem vágtak bele a közepibe, hogy a bunkók nyerték meg számukra a csatát, hanem egy finom töri analízissel approximáltak a cél felé. Nos, van egy haloványnál sötétebb árnyalatú gyanúm. A ma embere, függetlenül általánosos, középfokú,vagy felsőfokú végzettségétől éppen úgy nem érti a a valós helyzetet, de elfogad egy hozzá közel állótól származó magyarázatot. Jómagam is TTK-s végzettségű lévén egy rakás matekkal belém tömve, sőt azóta is ilyennel szórakozva, tehát elvileg logikai baromságok nem ejthetnek rabul, pláne némi töri kedveléssel fűszerezve még "vértezetteb" lévén, csak kvázi biztosan kóválygok a politikai trendek, jóslatok, gazdasági adatok erdejében. Bölcsész polgártársaknak valóság érzékét pediglein nem stócolnám az enyém fölé, és ezektől nem különböztetném meg poz. def. módon az ilyes kiváló intézetek nagy tudású munekatársait se nem. Elnézést kérek! Üdv.

Moin Moin 2018.06.02. 19:31:07

„A kisközösségekben a hírek szájról szájra terjedtek. Ma a média közvetíti a híreket, információkat. Ez egyoldalú kommunikációs csatorna, amely szükségszerűen torzítva éri el az állampolgárokat.” – Ez az állításhalmaz annyira nem igaz, hogy épp az ellenkezője a helyzet és ez is az egyik fő oka annak, hogy ma a demokráciák és azokban az állampolgárok döntései tele vannak „alternatív tényekkel”. A hírek bizony ma is éppen úgy „szájról szájra” terjednek és ismerősök/ismerősök ismerősei körében, mint a falukban annak idején – csak épp a Facebookon, de a médium ebből a szempontból közömbös. Ami megváltozott, az a hírterjedés-terjesztés sebessége – és hogy a terjedést nem blokkolja a faluhatár. Ahogy annak idején, úgy manapság is ez a személyes hírterjesztés, hírszelektálás és híralkotás működik, csak amíg korábban az elitek azért képesek voltak egyfajta „nempopulista minőséget” garantálni a „kisembereknek” felkínált választási-választhatósági lehetőségek között, addig mára éppen a szájról szájra-mechanizmusok fent említett felgyorsulása és határtalanná, korláttalanná válása miatt nagyon könnyen képesek kontrollálatlan minőségű-mondanivalójú politikai erők, politikusok gyorsan és széles körben népszerűvé válni. Amíg ez korábban rendkívüli eset volt és csupán szélsőséges társadalmi körülmények, sokkok következményeképpen történhetett meg, addig mára már ez a „normális eset”…

…Ja, még valami, ha már annyira akarok politikával foglalkozni és politikai fogalmakkal operálni? a demokrácia nem (csak) „ többségi részvételen alapuló közösségirányítást” jelent, hanem – és mindenek előtt – azt, hogy a döntések meritokratikusan és nem kontraszelektált elvek-gyakorlat alapján születhetnek meg. Az, hogy a döntésbe „mindenki beleszólhat”, ennek csupán eszköze: hogy t. i. ne csak egy valamiféle előjog alapján definiált kis körnek legyen módja döntéseket hozni, hanem elvileg bárki, akinek megvan ehhez az informáltsága és tehetsége, kezdeményezhessen és cselekedhessen a közéletben. De – ismétlem – a demokrácia „célja” nem az, hogy bárki, bármiképpen és bármennyire inkompetens módon is részt vehessen a döntéshozatalban: mert az nem lenne épeszű rendszer, amely azon az alapon szerveződne, hogy „mindegy, csak mindenki beleszólhasson!”.

Alick 2018.06.02. 19:52:33

A halász és a piackutató szakember
A halász hazatér fatörzsből vájt csónakján és találkozik egy külföldi piackutató szakemberrel, aki ebben a fejlődő országban dolgozik. A piackutató azt kérdezi a halásztól, hogy miért jött haza olyan korán. A halász azt feleli, hogy tovább is maradhatott volna, de elég halat fogott ahhoz, hogy gondoskodjon a családjáról.
- Mivel tölti az idejét? - kérdezi a szakember.
- Hát, például halászgatok. Játszom a gyerekeimmel. Amikor nagy a forróság, lepihenünk. Este együtt vacsorázunk. Összejövünk a barátainkkal és zenélünk egy kicsit - feleli a halász.
A piackutató itt közbevág, és ezt mondja:
- Nézze, nekem egyetemi diplomám van, és tanultam ezekről a dolgokról. Segíteni akarok magának. Hosszabb ideig kellene halásznia. Akkor több pénzt keresne, és hamarosan egy nagyobb csónakot tudna vásárolni ennél a kis kivájt fatörzsnél. Nagyobb csónakkal meg több pénzt tudna keresni, és nem kellene hozzá sok idő, máris szert tudna tenni egy több csónakból álló vonóhálós flottára.
- És azután? - kérdezi a halász.
- Azután ahelyett, hogy viszonteladón keresztül árulná a halait, közvetlenül a gyárnak tudná eladni, amit fogott, vagy beindíthatna egy saját halfeldolgozó üzemet. Akkor el tudna menni ebből a porfészekből Cotonouba, Párizsba vagy New Yorkba, és onnan irányíthatná a vállalkozást. Meg azt is fontolóra vehetné, hogy bevezesse a tőzsdére az üzletet, és akkor már milliókat kereshetne.
- Mennyi idő alatt tudnám ezt elérni? - érdeklődik a halász.
- Úgy 15-20 év alatt - válaszolja a piackutató.
- És azután? - folytatja a kérdezősködést a halász.
- Ekkor kezd érdekessé válni az élet - magyarázza a szakember. - Nyugdíjba vonulhatna. Otthagyhatna a városi rohanó életformát, és egy távol eső faluba költözhetne.
- És azután mi lenne? - kérdezi a halász.
- Akkor volna ideje halászgatni, játszani a gyermekeivel, a nagy forróság idején lepihenni, együtt vacsorázni a családjával és összejönni a barátaival zenélgetni kicsit.

nemecsekerno_007 2018.06.02. 19:53:42

"Ahogyan a parasztok nem értik Bánó Fülöp baloldali nézeteit..."

Modernizáció :)

Nagyon is jól értik, pont azért nem kérnek belőle :D Jött egy kurv@ holló aztán ki akarja énekelni a sajtot a szánkból. :)

A Bánó Fülöp félék szellemi utódai a rendszeváltás környékén, érdekes módon nem vörös zászlóból meg Lenin szoborból kezdtek betárazni, hanem gyárakból, meg földekből. Nyílván már másként gondolták a modernizációt, mint szellemi elődeik. :D