Méltányosság

Agytröszt a társadalmi kohézióért

A legkisebb királyfi szerencséje

A szerelem útjai kifürkészhetetlenek, az uralkodók szeszélyei pedig kiszámíthatatlanok. Egy kis szerencsével a legkisebb királyfi elnyerheti szerelmének kezét és a fel királyságot vagy hercegséget. Paár Ádám sorozatának következő írása - politika és erotika: mindent a hatalomért!

Főhősünk, Albert Kázmér herceg III. Ágost lengyel király és szász választófejedelem és Habsburg Mária Jozefa királyné tizenharmadik gyermekeként született 1738-ban. A 13-as szám utólag nem bizonyult a szerencsétlenség jelének, legalábbis, amennyiben a magánéleti boldogságot tekintjük: abban a korban, amikor a szülők jelölték ki a fiatalok számára a jövendőbelijüket, Albert ritka módon szerelmi házasságot köthetett. Igaz, ezt a csecsemő még nem tudhatta, ahogyan azt sem, hogy két korona, a lengyel-litván és a szász sokadik szülött várományosa. A kis Albert azon a napon egyelőre azt csinálta, amit minden csecsemő: hangosan sírt.

1830.jpg

Ahogyan cseperedett a kis herceg, a nagypolitika kártyaasztalán a tétek közé került a lengyel-litván korona is, amelyre Európa össze uralkodója szemet vetett. 1763-ban örökre lehunyta a szemét az apa, helyette a lengyel nemesség – Katalin cárnő nyomására – Poniatowski Szaniszló grófot választotta királlyá, és ezzel elúszott a lengyel trón. Eközben Albert belépett a Habsburg Birodalom hadseregébe, noha az összes művészet közül a hadművészet iránt érdeklődött legkevésbé. Egy látogatás a császári párnál megváltoztatta az életét. 1760-ban két fess katonatiszt, Albert és fivére, Kelemen tiszteletét tette Lotharingiai Ferenc császár és Mária Terézia magyar és cseh királynő fogadótermében. A két ifjú varkocsba font szőke hajjal, fehér tiszti egyenruhában megjelent az uralkodópár előtt, és olyan jó benyomást tettek, hogy meghívást kaptak egy zártkörű koncertre. A két tiszt érdeklődését nem annyira a hangverseny, mint inkább a fellépő két királykisasszony, Mária Anna és Mária Krisztina főhercegnő vonta magára. A család által Miminek becézett tizennyolc éves Mária Krisztina főhercegnő elbűvölő szépség volt, aranyszőke hajával, nagy, okos kék szemével. A koncerten ösztönös vonzalom alakult ki a két fiatal, Albert és Mária Krisztina között.

A koncert másnapján az udvar szánnal indult Bécsből Schönbrunnba, és Mária Terézia úgy intézte a maga tapintatos módján, hogy Albert és Mária Krisztina egy szánban foglaljanak helyet. Nyilván felfedezték, hogy sok közös vonás van bennük: mindketten szerették a festészetet (Mimi maga is tehetségesen festegetett), a zenét, az ékszereket, a természet és a nyelveket. A havas táj közepén a két fiatalnak volt ideje összemelegedni. Ám hamarosan az idillnek vége szakadt: Mária Terézia „ördöge”, II. Frigyes ugrásra készen állt a határon kipróbált, fegyelmezett porosz gránátos ezredeivel, így a csatatér visszavárta Albertet. A szerelmes herceg egyelőre a főhercegnői fodrok meg csipkék helyett erődök és futóárkok tanulmányozásával töltötte az idejét. A katonai teendők, az állandó fáradalmak és veszedelmek közepette alig tudott egy-egy levelet szalajtani Miminek. Amíg távol volt, a Burgban valóságos összeesküvés bontakozott ki Albert és Mimi összeházasítása érdekében. A szálakat a császárné mozgatta, aki Mimit jobban szerette valamennyi gyermekénél, és mit sem akart kevésbé, mint boldogtalannak látni „Madame Mimit.”

Marie_Christine_of_Austria1.jpgÁm Albert, hiába született királyi ágyban, mégiscsak egy szegény ember volt Európa leghatalmasabb uralkodóházához képest. Ferenc császár hajthatatlannal bizonyult: noha egykor ő is szegény hercegként epekedett Mária Terézia kezéért, most meglehetősen elutasítóan viselkedett Alberttel szemben. Még az sem lágyította meg a szívét, hogy Albert is szabadkőműves volt, akárcsak ő (köztudomású, hogy Mozart a szabadkőművesség szimbólumait felvonultató meseoperájának, a Varázsfuvolának a főszereplőjét, a bölcs uralkodót, Sarastrót Lotharingiai Ferencről mintázta, ahogyan a szerelmes hőst, Taminót II. Józsefről – és nem kell hozzá nagy fantázia, hogy rájöjjünk, ki lehet Sarastro feleségének, a gonosz Éj Királynőjének a modellje…). És még mondják, hogy a szabadkőművesek mindig összetartanak – íme, a nyilvánvaló ellenpélda!

Ne hibáztassuk Ferenc császárt az atyai szigorért; egy főhercegnő túlságosan értékes adunak számított a korban, hogysem csak úgy lemondjanak róla. Mivel Albert bátyja, Frigyes, majd annak halála után a sorban következő fivér, Xavér örökölte a szász trónt, Albert esélyei gyakorlatilag nullára csökkentek az európai királykisasszonyok vásárán. Mimi boldogtalan volt, de édesanyja türelemre intette.

Ferenc császár 1765-ben elhunyt. Mária Terézia levetette színes ruháit, levágatta a haját, és ettől kezdve csak fekete ruhában jelent meg (ugye, az Éj királynője!), és még inkább rászállt a gyermekire. Az özvegy császárné, aki boldognak akarta látni Mimit, elhatározta, hogy nyélbe ütik a házasságot. Xavér szász választófejedelem megkérte az öccse számára a főhercegnő kezét. Albert és Mária Krisztina végre kimondhatták a boldogító igent. A szegény királyfi a császárlány mellé ráadásként akkora hozományt kapott, mint a mesék fele királysága: megkapta Teschen hercegségét, a béllyei, féltoronyi, magyaróvári és ráckevei uradalmat.

Paár Ádám

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://meltanyossag.blog.hu/api/trackback/id/tr196843321

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása