Méltányosság

Agytröszt a társadalmi kohézióért

Magyarország új alaptörvénye

2013. május 18. 07:30 - Méltányosság Központ

A szerző dr. Gulyás Gergely országgyűlési képviselő (Fidesz)

Magyarország új alkotmányát az Országgyűlés több mint 2 éve fogadta el és majdnem másfél éve lépett hatályba. A magyar társadalom jelentős része nagy valószínűséggel értetlenül tekint arra az indulatokkal és szélsőséges állításokkal teli vitára, amely az alkotmány elfogadása óta  e tárgykört érintően is a közélet részévé vált. Ebben az értetlenségben azonban nem tájékozatlanság, hanem bölcsesség tükröződik vissza. A választópolgárok nagy része nem érti, hogy miért hangozhatnak el a lehető legdurvább vádak egy olyan alaptörvény kapcsán, mely a közjogi rendszer szerkezetében alapvető változást nem idézett elő.  Azon kisebbség számára, aki viszont részt vesz az alaptörvénnyel kapcsolatos eszmecserében, a nézetkülönbségek egyre világosabban politikai szimpátia által meghatározott hitvitává váltak. A hitvitában pedig már nincs jelentősége a tényeknek.

alaptorveny_2.jpg

Ettől függetlenül tény, hogy a hatályos Alaptörvény Magyarország első, demokratikusan választott törvényhozás által elfogadott, írott alkotmánya. Az sem vitás, hogy 1990 óta Magyarországon valamennyi kormány politikai hovatartozástól függetlenül célként tűzte ki egy új alkotmány elfogadását. Ez 1990-ben még minden párt programjában szerepelt. 1994 és ’98 között több mint két éven át alkotmány-előkészítő eseti bizottság működött a Parlamentben és az Országgyűlés végül csak azért nem fogadta el a bizottság által kidolgozott koncepciót, mert a kormánypártok prominens képviselői is ellene szavaztak. 1998 után az első Orbán-kormány azt remélte, hogy a millenniumi év első törvényeként fogja az Országgyűlés az új alkotmányt elfogadni. 2002-ben Medgyessy Péter kormányprogramjában is szerepelt az új alaptörvény megalkotásának célkitűzése, ahogyan a Gyurcsány-kormány időszakában a szakminisztérium teljes normaszöveg-tervezetet is letett az asztalra.

A politikai előzmények ismeretében tehát joggal mondhatjuk: a Fidesznek a választópolgárok számára a közös politikai célkitűzéstől, az új alkotmány megalkotásától való eltérést kellett volna megindokolnia és ezért nem igényel magyarázatot az, hogy a kormánypártok egy két évtizede valamennyi kormány által kitűzött cél megvalósításához a szükséges politikai felhatalmazás birtokában hozzáláttak. Ráadásul Orbán Viktor a választási kampányban, 2009 novemberében több alkalommal is egyértelművé tette, hogy a közjogi rendszer felborítása nélkül olyan „új alkotmány kell, mely tartalmazza a magyarságot, a nemzetet összetartó kitételeket.” Mindezekre tekintettel a tények tiszteletben tartása esetén az új alaptörvény politikai és jogi legitimációja nem vonható kétségbe.

Utólag az ellenzéki pártok igyekeznek nem tudomást venni arról, hogy az alaptörvény koncepcióját kidolgozó alkotmány-előkészítő eseti bizottságban a legfontosabb kérdésekben egyetértés volt, amely az elfogadott alaptörvényben is visszatükröződik. Már az eseti bizottság működésének időszakáról is általánosságban elmondható, hogy míg a nyilvánosság előtt folyó politikai vitákat néhány önkényesen kiragadott részlet mellett az eljárási kérdésekkel kapcsolatos kritikák határozták meg, addig a koncepció fő irányairól; a kormányzati rendszer típusáról, az alkotmányos intézmények hatásköréről a közvélemény előtt az ellenzék által szándékosan titkolt, de mégis létező politikai egyetértés állt fenn, mellyel szemben különvéleményt kizárólag „a történeti alkotmány helyreállításáért” küzdő Jobbik fogalmazott meg. A 2010-es választások előtt a jelenlegi kormánypártok alkotmányozó hatalmával kapcsolatosan hangoztatott ellenzéki vádak - az elnöki vagy félelnöki rendszerre való áttérés szándéka - teljesen alaptalannak bizonyultak. A tervezet egyértelművé tette: „a kormánypárti alkotmányozó többség” nem kíván változtatni az elmúlt 20 évben kialakult parlamentáris demokrácián alapuló kancellári típusú kormányzati rendszerén.

A bizottság a széleskörű szakmai párbeszéd elindítása érdekében megkereste valamennyi, az alkotmányban nevesített közjogi tisztségviselőt, a nemzeti és etnikai kisebbségek országos szövetségeit, a helyi önkormányzatok országos érdekképviseleti szerveit, a Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Intézetét, valamint az állami, egyházi és alapítványi egyetemek alkotmányjogi tanszékeit. A felkértek többsége élt a lehetőséggel és legalább a saját területét érintő alkotmányos szabályozással kapcsolatosan megfogalmazta a jövőre irányuló elképzeléseit. Ellenzéki javaslatra az eseti bizottság elfogadta, hogy valamennyi frakció jogosult öt-öt társadalmi szervezetet (egyesületet, egyházat) megjelölni, akiket a bizottság elnöke a testület nevében mérlegelési jog nélkül a civil szervezeteknek és az egyházaknak az alkotmányozás folyamatába való bevonása érdekében véleményalkotásra felkér. A frakciók által megjelölt szervezetek jól tükrözik a jelölő pártok eszmerendszerét és értékvilágát. A négy történelmi egyházat, valamint a határon túli magyarok és a nagycsaládosok érdekképviseleti szervezeteit a kormánypártok, a szakszervezeteket az MSZP, a jogvédő és zöld szervezeteket az LMP, míg a radikális jobboldalhoz közel álló határon túli magyar, illetve jogvédő szervezeteket a Jobbik jelölte

Visszatekintve a baloldali ellenzék úgy próbálja meg nem történtté tenni az előkészítő és konzultációs időszakot, hogy vitatja a koncepció és az alaptörvény normaszövege közötti összefüggést, noha a valóságban a kormánypártok a parlamenti vitát követően elfogadott koncepciót világos kiindulópontként fogadták el a normaszöveg megalkotásakor. Csupán az akkor már a politikai bojkottot fontolgató ellenzéknek kínálták fel a lehetőséget, hogy amennyiben a saját javaslataik az elfogadott szabályozási irányelvekkel ellentétesek, úgy azok benyújtására és parlamenti megvitatására is legyen lehetőség.

Az új alaptörvény az államszervezeti rész konzervativizmusa ellenére fontos újításokat is tartalmaz. Egy alkotmány preambulumának jelentősége annak szimbolikus volta ellenére sem vitatható. A kádári diktatúrának a kommunista rezsimek között is egyedülálló nemzetietlensége után a nemzet alapértékeinek rögzítése egyszerre vezetett értelemszerűen vitákhoz és volt mégis rendkívüli fontosságú. Az alkotmányos alapjogok meghatározásánál az Országgyűlés egyszerre vette figyelembe a kontinens legmodernebb, emberi jogokat deklaráló dokumentumát, az Európai Unió Alapjogi Chartáját és a megelőző két évtized alkotmánybírósági gyakorlatát, mely a kommunista alkotmányból megörökölt, de a diktatúra idején érvényesíthetetlen jogok közül a rendszerváltozást követően - sokszor az alkotmány szövegével szemben - meghatározta az államcélokat, illetve az alkotmányos alapjogokat. Utóbbi változtatásokat az ellenzéki pártok minden valóságalapot nélkülözve úgy próbálják feltüntetni, mintha bármilyen jogkorlátozás történt volna például az által, hogy a szociális biztonsághoz való jog üres deklarációja helyett az állam polgárai számára nyújtott szociális biztonságra való törekvését rögzíti az alkotmány. Pedig az Alkotmánybíróság már a rendszerváltozást követően egyértelművé tette, hogy a szociális biztonsághoz való jog nem jog, hanem államcél vagy ahogy Sólyom László az Alkotmánybíróság elnökeként fogalmazott: „politikai program.”

Az Alkotmánybíróság jogköreivel kapcsolatos vitában hangsúlyozni kell, hogy azzal, hogy az alkotmányjogi panasz bevezetésével a testület mostanra a jogerős bírósági ítéleteket is felülvizsgálhatja, az Alkotmánybíróság törvényhozás mellett az igazságszolgáltatás bírájává is vált. E jogkörbővítés lényegesen jelentősebb annál a korlátozásnál, mely a költségvetési tárgyú törvények megsemmisítését csak meghatározott alapjogok sérelme esetén teszi lehetővé az Alkotmánybíróság számára. Különös tekintettel arra, hogy ezen alapjogok között megtalálható az emberi méltósághoz való jog is, melyből az Alkotmánybíróság bármely más alapvető jogot levezethet.

Szintén nagy jelentőségű új alkotmányos rendelkezés az államadósság korlát bevezetése és a költségvetési tanácsot egy vonatkozásban megillető vétójog. Meggyőződésünk szerint a politikai verseny demokratikus kereteihez az is hozzátartozik, hogy a mindenkori kormánypártok nem az ország eladósítása árán próbálják meg hatalmukat megtartani. E szabály világossá teszi, hogy egyetlen kormány sem kaphat felhatalmazást a választóktól arra, hogy az ország eladósítása árán olyan terheket hagyjon a következő generációra, melyeket nem a gazdasági teljesítményen alapuló pillanatnyi jólét érdekében halmozott fel. Érdekes, hogy noha e szabályozás hiánya tette lehetővé, hogy 2002 és 2010 közötti szocialista kormányzás az államot eladósítsa, az országot a csőd szélére jutassa, ennek ellenére nincs a baloldali ellenzékben elegendő szégyenérzet ahhoz, hogy az e területet érintő szabályozásban kormányzati önmérsékletet lássanak és ne a korábban csak a szélsőjobboldalra jellemző összeesküvés elméleteket gyártsanak.  

Összességében a közjogi berendezkedés alapjaiban változatlanul megőrizte az 1990 óta működő politikai rendszert, beleértve azt is, hogy a magyar közjogban a rendszerváltozás óta hagyományosan sok a kétharmados többséggel szabályozandó törvényhozási tárgy, noha ezek száma az alaptörvény hatályba lépésével 28-ról 26-ra csökkent. Egy alkotmány legitimációját hosszútávon két tényező határozza meg: az alaptörvény elfogadásának módja és az alkotmány gyakorlati érvényesülése. Előbbi tekintetében az új alaptörvény népszavazáson történt megerősítés nélkül is összehasonlíthatatlan előnyt élvez a korábbi alkotmánnyal szemben, hiszen egy demokratikusan megválasztott Országgyűlés fogadta el. A második, nem kevésbé fontos kérdésre választ csak a történelem adhat.

32 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://meltanyossag.blog.hu/api/trackback/id/tr215305540

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

poor 2013.05.18. 12:34:20

A szokásos fityiszes hazugságok tömege. Nem baj majd még módosítgatják ezt is. Meg különben is mindenért a szocialisták a hibásak.
A fidesz LOP CSAL HAZUDIK.

evelynn 2013.05.18. 13:07:09

Egyetértek az előttem szólóval.

vantaan 2013.05.18. 13:44:15

Lopunk, csalunk hazudunk mert mi mutyizó fideszesek vagyunk!

farcsika67 2013.05.18. 13:58:52

ti a történelem szemétdombjára kerültök.

Máté Tamás 2013.05.18. 14:18:44

"A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, mely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja."

A "minden" ugye annyit jelent, hogy semmit sem kivéve. Ha minden hatalom a népé, akkor az alkotmányozói hatalom is a népé. És nem a képviselőé. A népszuverenitást választott képviselői útján, VALAMINT (mely szó jelentése ÉS) KÖZVETLENÜL (azaz részt véve, aktívan cselekedve) gyakorolja. Nem logikus a sorrend (a Princeton egyetem fordításában helyesen először a közvetlen hatalom gyakorlás van írva, aztán a választott képviselők útján) de benne van a lényeg: közvetlen gyakorolja. Mit is? A népszuverenitást, amely a nép önrendelkezési jogát jelenti, összhangban az ENSZ politikai jogok egységokmánya által megfogalmazottakkal és az értelmező szótárral. Ha minden hatalom a népé, akkor ha azt állítjuk, hogy ezen jogával csak népszavazás keretén belül élhet, máris önkényesen leszűkítjük a népszuverenitás fogalmát (na de ki szűkíti le??? és legfőképp mi erre a JOGALAPJA?), mert én speciel azt is el tudom képzelni (mint a hatalom TULAJDONOSA)és el is képzelem, mi több kinyilvánítom ezen akaratomat, hogy RÉSZT VESZEK az alkotmányozásban más módon is, nem csak azzal, hogy szavazok arról, hogy elfogadom e vagy sem (jelenlegi állás szerint még így se). Mert a hatalom tulajdonosa vagyok és hogy biztosítsam hatalmam zavartalan gyakorlását és ezen keresztül mindannyiunk (azaz a magyar nép) boldogulását, mielőtt átadnám e hatalom BIRTOK jogát egy KÉPVISELőnek (szabad mandátummal ez öngyilkosság, nem véletlen volt a rendi ogy-ken résztvevő nemesek mandátuma kötött), szeretném ha biztosítva lenne, hogy a rá ruházott ideiglenes hatalommal nem él vissza az én (azaz a tulajdonos) káromra. Ezért arról egy okmányban rendelkezem többi tulajdonos társammal együtt, közösen és a képviselőket arra választom, hogy ezen okmányban foglaltak szerint alkossanak olyan törvényeket, amelyek összhangban vannak ezen okmányban általunk, a tulajdonosok által foglaltakkal, elsősorban azért, hogy mi, a hatalom tulajdonosai, a nép boldoguljunk és gyarapodjunk azon a földön, ahol több, mint ezer éve élünk együtt és amely földön államot alapítottunk. Vegyünk egy köznapi példát: Van egy lakásom, aminek a tulajdonjoga az enyém. Mivel nem használom, ezért úgy döntök, hogy kiadom valakinek, aki így birtokossá válik, azaz a lakásom fölött birtokjogot szerez, miközben a tulajdonjog az enyém. Írok egy okmányt amiben rögzítem, mint tulajdonos, hogy a birtokos milyen feltételekkel használhatja a tulajdonomat képező lakást, majd átadom neki, ha ő is megfelelőnek találja ezen okmányban foglaltakat. Ha nem találja megfelelőnek, nem kapja meg a lakást és olyat keresek helyette, aki igen. Ezért írok FELTÉTELEKET. Tehát nem a birtokos írja az okmányt és az abban lévő feltételeket, hanem én, a tulajdonos. Mert így logikus és életszerű is egyben. De mindezen logikát az Alkotmány is megerősíti, mikor kimondja:

"A Magyar Köztársaság állama VÉDI A NÉP szabadságát és HATALMÁT,..."

"AZ ORSZÁGGYŰLÉS a népszuverenitásból eredő jogait gyakorolva ("A törvényhozás joga az Országgyűlést illeti meg.") BIZTOSÍTJA (tehát nem megalkotja, hanem biztosítja) A TÁRSADALOM ALKOTMÁNYOS RENDJÉT, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit."

"A Magyar Köztársaságban a pártok AZ ALKOTMÁNY ÉS AZ ALKOTMÁNYOS JOGSZABÁLYOK TISZTELETBEN TARTÁSA MELLETT szabadon alakulhatnak és szabadon tevékenykedhetnek."

"A pártok KÖZREMŰKÖDNEK a népakarat kialakításában és kinyilvánításában."

Tehát: "védi", "biztosítja" az alkotmányos rendet "közreműködik" a népakarat kialakításában és kinyilvánításában.

Ezek egyértelmű meghatározások, további magyarázatra nem szorulnak. Ezzel szemben a Magyarország nevű új(!!!) állam alaptörvénye kimondja:

"A közhatalom forrása a nép."

Azaz a képviseleti szervek hatalmának. És az alkotmányozó hatalomnak ki a forrása? A képviselő?? Mióta? És a képviselő, mint birtokos megfoszt a tulajdonomtól??? kirak a saját lakásomból? Új államot alapít?? Hiszen ez történt! Jogfolytonosságot bármely más állammal csak egy új állam képes megszakítani! vagy nem?

"A nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja."

kivételesen??? Szóval a tulajdonosi jogaimat a birtokos korlátozza? Milyen jogalapon teszi ezt?

119/1996. (XII. 21.) OGY határozat
a Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről:

"Az új alkotmány tartalmazzon preambulumot, amely tömören és kifejezően utaljon az alkotmányozás alanyára: az Országgyűlésre ÉS a Magyar Köztársaság állampolgárainak közösségére"

Máté Tamás 2013.05.18. 14:19:56

MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYÉNEK ÁTMENETI RENDELKEZÉSEI.

5. A kommunista diktatúra alatt elkövetett, a rendszer kiépítését és fenntartását célzó bűncselekmények üldözése nem volt lehetséges, mely lehetőség — a jogfolytonosságot megszakító alkotmányos fordulat híján — az első szabad választás után sem nyílt meg. Elmaradt a diktatúra vezetőinek felelősségre vonása, nemcsak jogi, de erkölcsi értelemben is. Az Alaptörvény hatálybalépésével lehetőség nyílik az igazság érvényesítésére.

Akkor értelmezzük közösen:

A kommunista diktatúra vezetőinek felelősségre vonása nem történhetett meg:

"A JOGFOLYTONOSSÁGOT MEGSZAKÍTÓ ALKOTMÁNYOS FORDULAT HÍJÁN"

"Az Alaptörvény hatálybalépésével lehetőség nyílik az igazság érvényesítésére."

Tehát. Az alaptörvény hatályba lépésével jogfolytonosságot megszakító alkotmányos fordulat következett be.

Az alaptörvény 2012. január 1-én lépett hatályba és innentől hazánk nem jogutód állama a "kommunista diktatúra" idején (1949-1989) létező államnak.

Tehát ez egy ÚJ ÁLLAM.

Ez az új állam vajon jogfolytonos e azzal az állammal, ami 1989-ben, Magyar Köztársaság néven és annak ideiglenes alkotmánya által keletkezett?

"bűncselekmények üldözése nem volt lehetséges, mely lehetőség — a jogfolytonosságot megszakító alkotmányos fordulat híján — AZ ELSŐ SZABAD VÁLASZTÁS UTÁN SEM nyílt meg ."

Tehát: a 89-es ideiglenes Alkotmány megalkotásával létrejött Magyar Köztársaság jogfolytonos maradt a "kommunista diktatúra" államával.

Lehet-e az alaptörvény által létrehozott új, "Magyarország" nevű állam jogfolytonos azzal a "Magyar Köztársaság" nevű állammal, ami deklaráltan jogfolytonos a "kommunista diktatúra" államával?

A válasz: NEM.

Tehát: 2012. január 1-től a Magyarország nevű állam sem a "kommunista diktatúra" államával, sem az 1989-ben létrehozott Magyar Köztársaság államával NEM JOGFOLYTONOS.

Tehát: ÚJ ÁLLAM.

Kérdéseim (és minden magyar állampolgár kérdései) a következők:

Létrehozhatnak e új államot országgyűlési képviselők?

Az új állam tagja-e az Európai Uniónak, tagja-e a NATO-nak, Tagja-e az IMF-nek? Ha igen, mikor lett azzá?

Az új állam országgyűlési képviselőit ki választotta meg?

bolondok közt viktor a király 2013.05.18. 15:17:41

Ahhoz már hozzá szoktunk, hogy a fidesz lop, csal, hazudik, és élen jár a süketelésben.
Akárhogyan akarják megmagyarázni a lehetetlent, egy a lényeg, hogy aki aláírásával igazolja, hogy elvhű, az igazi Magyar állampolgár annak minden jár, akinek ellenvéleménye van az hazaáruló.
Remélem eltudjuk zavarni őket a fenébe, és lesz egy olyan kormány aki ezt az alaptörvénynek nevezett förmedvényt eltakarítsa.
Én erre már régóta mondom, hogy ez azért alaptörvény, mert itt a maffiának a működési szabályzata ez. A lényeg megint az a maffia ki áll a tagjaiért és a " család "-ért, a többiket lehet gyilkolni. Ezért a vezír nem miniszter elnök, hanem egy közönséges maffia vezér, keresztapa. Sajnos úgy is viselkedik. Én minimum őt is és hű társait teljes vagyon elkobzásra, a hű társaknak és a vezír családtagjainak, kicsitől a nagyjáig örökös száműzetésre Csille környékére száműzném, a vezírt alapból 600 év börtönre ítélném. Aki ennyire megalázza a saját nemzetét, azokat kisemmizi, az nem más mint egy hazaáruló.

politologus · http://politologus.blog.hu 2013.05.18. 21:31:35

Engem alapvetően megnyugtat, hogy Gulyásnak nincs érve a költségvetési vonatkozású törvényeknél az Ab korlátozása és az alkotmány népszavazásos megerősítése ellen.
Magát az alkotmányozás folyamatát sokat védi Gulyás, vagyis van mit védeni rajta.
Csak egy dolog még: a köztársasági alkotmányt valóban nem demokratikusan megválasztott parlament fogadta el, de egymás után több demokratikusan megválasztott parlament módosította azt kormánypárti és ellenzéki pártok kétharmados összefogásával. Az aktuális ellenzéki pártok ragaszkodhattak volna a módosítás helyett egy új alkotmány elfogadásához, de nem tették, vagyis 20 év közös módosítgatásai lényegében demokratikusan megerősítették az alkotmányt.

toportyánzsóti 2013.05.18. 22:41:44

Megásta sírját a narancsmaffia a negyedik tákolással!Saját magát sem tiszteli ez a barkácsjogász hitgyüli!

Geri Tibor 2013.05.19. 08:29:27

Egy laikus tévedhet, írhat butaságokat. De egy jogász végzettségű országgyűlési képviselőnek - akinek legalább a saját jogviszonyát szabályzó törvényeket, így elsősorban a megválasztását lehetővé tevő ideiglenes alkotmányt (aminek a betartására az Isten és a nép előtt esküt tett) - ismernie kell azt a jogot, amiről nyilatkozik. Ha ő valótlanságot mond, akkor vagy nem alkalmas jogásznak, vagy hazudik.
Gulyás Gergely ezt már a címben és az első mondatban megteszi....:-((
Aztán jogi érvek helyett folyamatosan és gátlástalanul HAZUDIK!!!

Elmondom röviden a kiinduló alkotmányos helyzetet, hogy mindenki a maga szemével láthassa, hogy hol és miben állít valótlanságokat a képviselő.
1989. október 23-án a következő alkotmányos helyzet jött létre a Magyarország nevű országban. A hatalom a nép nevében és fiktív (tüntetési támogatás és nem választás alapján létrejövő) képviseletében fellépő ellenzéki pártok nyomására megváltoztatta a Magyar Népköztársaság jogilag érvénytelen alkotmányát, és Magyar Köztársaság Alkotmánya néven az ország és a benne élő nép (Magyarország) ideiglenes Alkotmányára változtatta. Ezzel létrehozott egy új, a Magyar Népköztársasággal jogfolytonos új államot, aminek így ideiglenesen a Magyar Köztársaság lett a neve. Ezzel egyidejűleg beleírták az alkotmányba, hogy Magyarország (mint ország, azaz terület +lakosság) új Alkotmányát (és ezzel új államát) a népszuverenitás elve alapján a nép alkotja meg (2.§ (2) bek......"minden hatalom a népé").
És a 77.§ (1) bekezdésbe beleírták, hogy ez az alkotmány (ami már nem a szocialista ÁLLAM alkotmánya, hanem Magyarország - ország, azaz terület és lakosság - ideiglenes Alkotmánya) az ideiglenesen létrehozott Magyar Köztársaság nevű állam alaptörvénye.

Gulyás Gergely a címben és az első mondatban egyértelműen a Magyarország nevű ORSZÁGRÓL beszél.
Magyarországnak - mint országnak - viszont csak Történeti Alkotmánya van, és 89-től egy Magyar Köztársaság Alkotmánya nevű Magyarország ideiglenes Alkotmányaként alkalmazott ÍROTT (ideiglenes) alkotmánya van. Alaptörvénye nincs (mert az a Magyar Köztársaság nevű államnak van).
Tehát a cím valótlanság.
folyt.

Geri Tibor 2013.05.19. 09:44:12

Folyt.
Ugyanígy több szempont alapján is valótlanság az első mondat:
"Magyarország új alkotmányát az Országgyűlés több mint 2 éve fogadta el..."
1. Hiába írta bele Gyulyás Gergely Salamon Lászlóval az Alkotmány-előkészítő bizottság első pontjába, hogy "az alkotmányozó hatalom az Országgyűlés". (Ez is csak egy valótlanság) Az alkotmányból ez nem vezethető le, csak az, hogy az alkotmányozó hatalom a nép (mert MINDEN hatalom a népé, tehát az alkotmányozó hatalom is) és nem a képviselő. Hiába írták bele az alaptörvénybe, hogy az alkotmányozó jogukkal alkották, ha olyan NINCS a képviselőnek. Ha meg a képviselő elismerte, hogy a 90. május 2-án hatályban levő alkotmány érvényes, azzal azt is elismerték, hogy a képviselőnek csak az alkotmány által adott alkotmány-módosító hatalma van.
2. A Gulyás Gergelyék által alkotott törvény neve: Magyarország Alaptörvénye. Ami már a nevében se alkotmány. Ráadásul a Nemzeti Hitvallásban elismerik két alkotmány hatályát is,(!) amiből csak az egyiket helyezik hatályon kívül (felhatalmazás hiányában érvénytelen módon) az átmeneti rendelkezésekben.
Ha viszont szerintük (az alaptörvény szerint) a Történeti Alkotmány érvényes és hatályban van, akkor amit alkottak, az nem lehet Magyarország új alkotmánya...
3. Ha meg amit alkottak, az nem lehet Magyarország új alkotmánya, akkor nem alkalmas arra sem, hogy jog, azaz a törvény erejénél fogva hatályon kívül helyezze Magyarország ideiglenes Alkotmányát, a Magyar Köztársaság Alkotmányát. Mert amúgy a képviselőnek az alkotmány előírása szerint nincs joga (és lehetősége se rá) hogy a neki jogot és hatalmat adó alkotmányt hatályon kívül helyezze. Ezért nincs ilyen szakasz az alkotmányban, amire meg ilyen módon, ezt állítva hivatkoznak, az a jogszabály nem ezt tartalmazta. Ráadásul az AB hatályon is kívül helyezte....
Vagyis az a joguk, amivel hatályon kívül helyezték az alkotmányt NEM LÉTEZIK. Csak kétni kellene at AB az arra jogosultaknak, és az AB kénytelen volna eltörölni ezt a pontot is az Átmeneti Rendelkezésekből, és az Alkotmány máris újra hatályban volna....és az alaptörvény máris alkotmányellenes törvény lenen, amit az AB-nek hatályon kívül kellene helyezni (vagy inkább érvénytelennek minősíteni, és úgy hatályon kívül helyezni)

Tehát amit Gulyás Gergelyék alkottak, az NEM Magyarország új alkotmánya. Még csak az általuk létrehozott Magyarország nevű fantomállamnak se új alkotmánya, mert az egy állam, és a törvény nevében az van, hogy Magyarország Alaptörvénye. Vagyis ha a címben levő Magyarország a létrehozott állam neve (hasonlóan a Magyar Köztársasághoz és annak Alkotmányához) akkor az Alaptörvény csak a Magyarország nevű állam alaptörvénye lehet és nem az alkotmánya.
Szóval a képviselő valótlanságok sorát állítja, bárhogy próbáljuk értelmezni.
És még csak az első mondatnál vagyunk......

Nézzük a további valótlan állításokat:
"....a közjogi rendszer szerkezetében alapvető változást nem idézett elő."
Azon kívül, hogy a Magyar Köztársaság állama MELLETT létrehoztak egy terület, lakosság és legfőbb államhatalmi szervezet nélküli fantomállamot (ezeknek ugyanis egyike sincs benne az alaptörvényben, pedig ez a három egy állam ismérvének nélkülözhetetlen kelléke)és lekopírozták benne a Magyar Köztársaság államszervezetének felépítését, az nem azt jelenti hogy nem idéztek elő semmilyen változást.
Ugyanis a Magyarország nevű fantomállamban - szemben a Magyar Köztársaság államával - a hatalom nem a néptől származik. Tehát az egész közjogi rendszer fölött nem a néphatalom rendelkezik, hanem a képviselői hatalmat irányító, kizárólagos hatalommal rendelkező személy, Orbán Viktor. Ezért nincs legfőbb államhatalmi szervezet, ezért nem választották az állam képviselőit és nem választották a miniszterelnökét. Kinevezte saját magát, és a képviselőkkel kineveztette saját magukat. A Magyarország nevű fantomállam képviselőjét és miniszterelnökét ugyanis nem választotta meg senki. Ki is tehette volna, hiszen a Magyarország nevű államnak kezdetben csak 363 állampolgára volt (azok, akik az alaptörvényét megszavazták)és most folyik csalással és hazugsággal, megtévesztéssel és jogtalanságok sorozatával az állampolgárok "gyűjtése".
folyt.

Geri Tibor 2013.05.19. 10:54:10

Jav: Kezdetben 263 állampolgára volt, azok, akik megszavazták.

folyt.

"Ettől függetlenül tény, hogy a hatályos Alaptörvény Magyarország első, demokratikusan választott törvényhozás által elfogadott, írott alkotmánya."
Ez nem TÉNY, hanem megint valótlan állítások sokasága egyetlen mondatban.
Nézzük elemeiben:
1. Ha a Magyarország jelen esetben az országot és a népet jelenti, akkor rögtön meg kell állapítani, hogy a Magyarország nevű fantomállam alaptörvénye Magyarország területén nem hatályos. Mert nincs területi hatálya, az alaptörvény nem nevezi meg azt a területet, ami fölött szuverenitással kíván rendelkezni.
2. Ha a Magyarország ebben a mondatban a Magyarország nevű fantomállamot jelenti, akkor meg kétszeresen se jó a mondat. Mert a Magyarország nevű fantomállamnak nincsenek választott képviselői. Ha meg Gulyás Gergely a Magyar Köztársaság képviselőit nevezi szabadon választott képviselőknek, akik megalkották Magyarország Alaptörvényét, akkor kiderül, hogy a képviselők felhatalmazás nélkül, alkotmányellenesen, esküjüket megszegve alkották meg azt, és hoztak létre vele egy Magyarország nevű fantomállamot.
3. Azt, hogy az alaptörvény semmilyen szempontból nem tekinthető se Magyarország (a terület és a rajta élő magyar nép) se a Magyarország nevű fantomállam alkotmányának, azt már korábban tisztáztuk....

"1994 és ’98 között több mint két éven át alkotmány-előkészítő eseti bizottság működött a Parlamentben és az Országgyűlés végül csak azért nem fogadta el a bizottság által kidolgozott koncepciót, mert a kormánypártok prominens képviselői is ellene szavaztak."
Most nem találtam meg, de annak idején megnéztem ezt a szavazást. Emlékeim szerint a jelenlevő FKGP és Fidesz képviselők szavazata hiányzott a 4/5-höz!!! Mert az MSZP-SZDSZ képviselőinek szavazata eleve nem volt meg hozzá.....
Persze ez nem zárja ki, hogy az a háttérhatalom, amelyiknek ekkor már nem volt érdeke az új, népszuverenitásra épülő alkotmány, az már az MSZP szocialista demokráciát akaró tagjai közül (akiknek nem tetszett a liberális demokrácia alkotmánya) is "meggyőzött" párat....

"1998 után az első Orbán-kormány azt remélte, hogy a millenniumi év első törvényeként fogja az Országgyűlés az új alkotmányt elfogadni."
Kár hogy ez a "remény" semmilyen formában nem kapott sehol nyilvánosságot, hogy a Fidesz mással együtt akart volna alkotmányozni (egyedül meg nem tudott) így ez Gulyás Gergely fejében keringő legenda marad....

"..a tények tiszteletben tartása esetén az új alaptörvény politikai és jogi legitimációja nem vonható kétségbe."
A politikai legitimációt soha, senki nem vonta kétségbe, az alkotmány kezdeményezéséhez nem kell 2/3, azt bármelyik képviselő, vagy frakció kezdeményezheti.
Az volt alkotmányellenes, ahogy az alkotmány-előkészítő bizottságot létrehozták, amit a Gulyás Gergely az Alkotmány-előkészítő bizottságban művelt, meg amilyen szöveget megalkottak. Na, az többszörösen alkotmány-ellenes volt.
Tehát nem a politikai felhatalmazással van a baj, hanem a sorozatos alkotmánysértésekkel....
Tehát a jogi legitimáció nem hogy kétségbe vonható, hanem többszörösen alkotmányellenes és ezért érvénytelen, ahogy a Magyarország Alaptörvénye nevű törvényt megalkották. És ez még hagyján, alkottak egy érvénytelen alkotmányt.
De az a hazaárulás minősített esete, ahogy ezt az érvénytelen törvényt az állam kényszerítő erejével rákényszerítették a magyar népre....
Ez az évezred politikai bűnténye....:-((

"...az alaptörvény koncepcióját kidolgozó alkotmány-előkészítő eseti bizottságban a legfontosabb kérdésekben egyetértés volt, amely az elfogadott alaptörvényben is visszatükröződik."
Az, hogy az ellenzéki pártok is úgy gondolják, hogy a képviselőknek VAN alkotmányozó hatalmuk, és ezzel pszichikai bűnsegédek a hazaárulásban - és ezáltal az alaptörvény nem a Fidesz diktatúrája, hanem a politikai elité - az nem mentesíti az alaptörvényt megalkotók felelősségét, hogy csoportosan, előre megfontolt szándékkal, aljas módon visszaéltek a hatalmukkal.
folyt.

Szociknak vége 2013.05.19. 11:36:40

Tök jó hogy 13 hozzászólásból egy sem ér fel a poszter kisujja körméig sem.

A ballibbant blogokon ez pont fordítva van.

Geri Tibor 2013.05.19. 12:59:18

@MetroGoldwinMayer:
Igazad van.
Gátlástalanságban, pofátlan hazudozásban a cipője sarkáig se érünk, abban messze ver bennünket.
Csak hát az alkotmányozásról kellene valamit mondani, ha már az a téma....

Legalább egy sort meg tudsz cáfolni abból, amit írtam? :-(
Csak hogy lássuk, hogy érted-e, amit ír, amit írok, vagy csak vakbuzgó híve vagy....aki azt hitte, hogy így kell megvédeni Gulyás Gergőt!

Geri Tibor 2013.05.19. 14:03:41

Mivel arról nem vagyok hajlandó vitatkozni, hogy egy érvénytelen alaptörvénnyel létrehozott, kizárólagos hatalmat megvalósító fantomállam felépítése és működése mennyire felel meg bármilyen követelménynek, ezért inkább összefoglalom a mondanivalómat.

A Magyarország Alaptörvénye nevű törvény jogilag védhetetlen. Aki védeni próbálja, az a jogi szakmai hitelét veszti el, mert hazugságok sorára kényszerül, úgy mint Dr. Gulyás Gergely.
Az egész alkotmány-előkészítés egy színjáték volt, a normaszöveg teljes egészében kész volt már évekkel ezelőtt. (Remélem erről rövidesen az írásos bizonyíték is a kezemben lesz). Amit változtattak rajta, azzal csak rontottak rajta...

Nem az a kérdés, hogy MIT csináltak, hanem az, hogy MIÉRT hozták létre a Magyarország nevű fantomállamot? Mert a politikai elit akkor is politikai elit lett volna, ha tisztességesen, az ország polgárai érdekében jár el. Saját érdekükben nem lett volna szükség a politikai elit nép feletti diktatúrájára. Erre csak egy külső hatalomnak van szüksége, aki elfoglalja és kifosztja Magyarország területét, gazdaságát és lakóit.
Mára egyértelműen kiderült, hogy ebben a hazaárulásban nem csak a politikai elit, hanem a jogi elit is társtettes. Szégyen, amikor egykori tanáraim közül páran - bár akkor még csak tanársegéd volt - tanáraink népszuverenitás elvét elvetve jogszuverenitásról meg képviselői szuverenitásról beszélnek, miközben egy alkotmányellenes diktatúra alkotja a jogot.
Remélem a történelem ítéletet mond felettük jogi árulásukról.....

A helyzet egyértelmű.
Az alkotmányellenesen (alkotmányos puccsal) megalkotott alaptörvény nem csak de facto, hanem de jure is eltörölte a magyar nép (a magyarországi nép) önrendelkezési jogát. Ez pedig ellentétes az ENSZ Polgári és Politikai Jogok Egyezségokmányának első pontjával. Tehát ezt az alkotmányellenes helyzetet a politikai elit nem tarthatja fel a néppel szemben.
Az alaptörvénnyel létrehozott állam nem a magyar nép állama, nem a magyar állam. Mert nem a Történeti Alkotmány, nem a hatályos alkotmány és nem a népszuverenitás elve alapján jött létre, nem a magyar nép hozta létre.

Kétféle módon lehet megszüntetni ezt az alkotmányellenes helyzetet:

1. Az Átmeneti rendelkezések 31. cikk (3) bekezdésének AB általi eltörlését kérve.
(Ekkor visszaáll a Magyar Köztársaság Alkotmányának hatálya, és azon elindulva levezényelhető az Alaptörvény hatályon kívül helyezése, Magyarország Alkotmányának nép általi megalkotása. Ez képes megteremteni a nép önrendelkezési jogát.
2. Az alaptörvény érvénytelenné nyilvánításával, és a népszuverenitás elve alapján a nép alkotmányának megalkotásával. Mindegy, hogy tárgyalással, forradalommal vagy népfelkeléssel jutunk el ide. De az biztos, hogy közben Gulyás Gergely és társasi felelősségre vonása nem maradhat el.
Amit elkövettek a magyar néppel szemben az az évezred bűncselekménye. Olyan nagy anyagi és erkölcsi kár, amit 20-30 év alatt se heverünk ki...
Ha hétszeresen életfogytiglanra ítélnék őket, az se fejezné ki tettük, hazaárulásuk súlyát....:-(

Szociknak vége 2013.05.19. 14:07:46

@Geri Tibor: Full butaségokat írsz így nem foglak végigolvasni. A rendszrváltó alk.-ban így szólt az írás: Minden hatalom a népé, aki azt képviselői útján, ill. közvetlenül gyakorolja. /minden jogértelmezés és a nk-i gyakorlat szerint a rendes hatalomgyakorlás a képviseleti demokrácia, a kivételes pedig a közvetlen, amit a rendszerváltó alk. is részletez/

Igy természetesen az Ogy. az alkotmányozó hatalom, most is úgy mint 2 éve és 23 éve is, Mo-n és az összes demokratikus mintaországban. Ebben semmilyen vita sem volt, nem értem az erőlködést.

doggfather · http://dogg-n-roll.blog.hu/ 2013.05.19. 14:36:34

ez nem vendégkommentár, sima agitprop.

is 2013.05.19. 16:53:19

@poszt: "tény, hogy a hatályos Alaptörvény Magyarország első, demokratikusan választott törvényhozás által elfogadott, írott alkotmánya"

Ennek a mondatnak azért kell iyen hosszúnak lennie, mert egyébként nem lenne első. Bármelyik jelzőt elhagyjuk, máris van rá példa. Pl. az 1989-es "Magyarország első, demokratikus, írott alkotmánya", tekintettel, hogy a teljes ellenzék ott tolongott a létrehozásában, konkrétan Sólyom László és a FIDESZ képviselői is, valamint 20 további év demokratikus AB határozatai és alkotmánymódosításai szilárdították meg.

Ez a mondat pontosan rámutat arra, hogy a FIDESZ mennyire piti módon kezeli még az Alkotmány ügyét is. Kell neki ez a mondat, ez a rengeteg jelző, hogy igazolja vele magát.

@MetroGoldwinMayer: "Igy természetesen az Ogy. az alkotmányozó hatalom, "

Ja, egy olyan országban, ahol az alkotmány nem nemzedékeken keresztüli, társadalmi konszenzuson alapuló értékrendet határoz meg, hanem az éppen abban a ciklusban odakerült képviselők politikai véleményét. Normális országokban ehhez képest az Országgyűlés csak és kizárólag akkor nyúl az alkotmányhoz, ha erre megfelelő mérték civil nyomás van.

Az meg nem volt, 2009-ben senki, de senki nem mondta, hogy új alkotmány kell. Sehol nem fogsz tudni mutatni semmilyen ilyen irányú érdemi diskurzust. Orbán egyik reggel felkelt, megnézte, hogy kétharmada lehet, és felböfögte, hogy akkor a történelemkönyvekben a helye neki egy új alkotmánnyal. Na azóta hiteted el te is magaddal, hogy neked új alkotmány kell, mert te meg mindenféle belső kontroll nélkül bármit beszopsz tőle.

@poszt: Dudás Gergely meg 30 évesen a fényes szelek legújabb nemzedékeként tolja a legújabb nemzedék Rákosija alá a szekeret. Javaslom elolvasni az 50-es évek fényes szelek mozgalmának tapasztalatait, a még élőkkel való beszélgetést.

Máté Tamás 2013.05.19. 16:55:22

@MetroGoldwinMayer:

Ha MINDEN (azaz semmit sem kivéve, tehát az alkotmányozói hatalom is) a népé, akkor nem arról van szó, hogy bizonyos szó és mondatértelmezési nehézségei vannak kedves MGM? A jogértelmezéssel nincs mit foglalkozni. A MINDEN hatalom a népé mondatot kell értelmezni és azt csak egyféleképpen lehet. Az meg, hogy a mondat második felében részletezve van a dolog, bár nem szükséges, csak annyit jelent, hogy leírják benne: képviselőin keresztül (akinek törvényalkotási joga van az OGY-n keresztül ill. Alkotmány módosító joga 2/3-dal) VALAMINT (mely szó jelentése ÉS) KÖZ-VET-LE-NÜL gyakorolja a nép a hatalmát. A közvetlen hatalomgyakorlás nem egyenlő a népszavazással, mert az már csak szűkítése a népszuverenitásból eredő hatalomnak. És ki és milyen alapon szűkíti, ha egyszer MINDEN HATALOM A NÉPÉ??? Nem beszólogatni kellene, mert azt nem nehéz, hanem cáfolni pontról pontra a fentebb Tibor és általam leírt tényeket. Hajrá.

Szociknak vége 2013.05.19. 17:03:05

@Máté Tamás: Nem, szó sincs erről. Az alaptv-t a hatályos alkotmány ÉS AB határozatok alapján hozták.

A minden hatalom a népé után jön a többi részletszabály, ezt a részt az AB rengetegszer értelmezte, természetesen NEM MINDEN HATALOM A NÉPÉ, ALKOTMÁNYT PEDIG CSAK AZ AB ÉRTELMEZHET. Ez teljes összhangban van a többi EU-i demokráciával, mind képviseleti demokrácia.

Szociknak vége 2013.05.19. 17:07:34

@is: Jogilag támadhatatlan az eljárás, nem is támadja senki formailag az alaptv-t, ilyen agymenést most olvastam először.

Tartalmilag van amit támadnak benne EU jogharmonizációra hivatkozva, és amit muszáj azt meg is változtatják folyamatosan.

De nem jó kampánytéma ez mert a népet nem érdekli, senki sem olvasta sem a régit, sem a mostanit, mert akkor tudnák hogy 85%-ban szövegazonos a kettő.

Szociknak vége 2013.05.19. 17:10:32

@Máté Tamás: 'A közvetlen hatalomgyakorlás nem egyenlő a népszavazással'

- nem ide tartozik a népi kezdeményezés is. Ez a kettő és slussz.

- amúgy a joghallgatók ezt az első évben tanulják, utána még államvizsga van belőle. Legközelebb vonjatok be egyet.

Geri Tibor 2013.05.20. 08:14:01

@MetroGoldwinMayer:
"Full butaségokat írsz így nem foglak végigolvasni."
Ja, hogy Te úgy mondasz valakiről meg az általa írtakról véleményt, hogy el se olvasod?
Ja, így könnyű....:-(

Az írás (az alkotmány) szó szerint így szól:
"2. §
(2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja."

Tudja, a jogban van olyan, hogy nyelvtani értelmezés. Első évfolyamon tanítják. Magát a nyelvtant úgy az ált. iskola kb. 5. osztályában.
Na, akkor elemezzük ezt a mondatot, és nézzük meg, hogy többet tud-e, mint egy ötödikes....

Állítmány: Mit csinál?
Gyakorolja.
Alany: KI GYAKOROLJA?
A nép. (Azaz a mondatnak egyetlen alanya van, a NÉP)
Tárgy: Mit gyakorol?
A népszuverenitást.
Módhatározó: Hogyan gyakorolja?
Képviselőin keresztül, illetve közvetlenül.
Nem folytatom....(főleg, ha nem is olvassa)mert ami nekünk lényeg, az ebben már benne van.

A népszuverenitást a nép gyakorolja.
A "választott képviselőin keresztül" az csak a NÉP hatalomgyakorlási MÓDJÁNAK EGYIK formája.
Mégpedig a másodlagos formája. Mert az első formájához - közvetlenül - nem kell semmi. A második formájához - képviselőin keresztül - viszont a hatalom gyakorlójától kell egy leírás arra vonatkozóan, hogy ez HOGYAN valósul meg.
Na erről szól az alkotmány, amit csak az alkothat meg, aki a hatalmat gyakorolja, és nem az, akivel, akinek a segítségével ("használatával") gyakorolják. Nem a puska mondja meg a vadásznak, hogy mikor és milyen irányba kell lőni, nem a kapa mondja meg a tulajdonosának, hogy gazt vág vagy a haszonnövényt, esetleg a gazdája lábát.
Ha a képviselő alkotmányozhatna, az olyan lenne, mint amikor a kapa dönt arról, hogy most a haszonnövényt vágja ki, és a gazt meghagyja. és ha ez a kapa tulajdonosának nem tetszik, akkor belevág a lábába, és megtiltja a gazdának, hogy hozzáérjen a kapához...

Na pont ez történt a Fidesz alkotmányozásával.
A kapa belevágott a tulajdonosa lábába.
A képviselők az érvénytelen alkotmányozásukkal arra tettek kísérletet, hogy megfosszák a népet a hatalomtól, az önrendelkezés jogától....

Az a lényeg, hogy a képviselő egy "eszköz". A nép eszköze arra, hogy a hatalmát egyszerűbben és gyorsabban gyakorolhassa.
DE! AKI a hatalmat gyakorolja, az a NÉP és nem a képviselő. A képviselő csak a hatalom BIRTOKOSA.
Csak és arra és úgy van hatalma, amire a hatalom TULAJDONOSA (a NÉP) egy alkotmányban felhatalmazza.
Márpedig az alkotmány a népet hatalmazza fel alkotmányozó joggal, a képviselőt csak alkotmány-módosító joggal.

Ha nem tanult jogot, akkor egy jogi alaptan könyvet ajánlanék.
Minden jogértelmezés és nk-i gyakorlat megkülönböztet alkotmány létrehozó hatalmat, és alkotmány módosító hatalmat.
Az a baj, hogy a háttérhatalom politikusai mostanában ezt a kettőt - Önnel együtt - szándékosan összekeverik, összezavarva vele a jogban járatlan nagy tömegeket.

A képviselőnek NINCS alkotmányozó joga, ezért a képviselő által alkotott alkotmány jogilag érvénytelen. Olyan, mintha nem is létezne. Ha működne még a jogállam 89-ben elkezdett építése, akkor az AB-nak menetből és azonnal el kellett volna kaszálnia.
De ők is a hazaárulók oldalára álltak. (Van az az alkotmánybírói állás, amitől az ember feje korpás lesz, és leírja azt a mondatot, hogy az alkotmányozó hatalom az Országgyűlés)
Ha viszont ezt valaki ERŐSZAKKAL rá akarja kényszeríteni a népre, azt hívják diktatúrának....

2llkedő 2013.05.20. 08:24:56

"Összességében a közjogi berendezkedés alapjaiban változatlanul megőrizte az 1990 óta működő politikai rendszert, beleértve azt is, hogy a magyar közjogban a rendszerváltozás óta hagyományosan sok a kétharmados többséggel szabályozandó törvényhozási tárgy, noha ezek száma az alaptörvény hatályba lépésével 28-ról 26-ra csökkent."

Ha ez így igaz, akkor mitől is új az új alkotmány?

"""Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét.""""

A tákolmány melyik 1949-es kommunista alkotmányra gondol?

2llkedő 2013.05.20. 08:28:25

@Geri Tibor: "Ha viszont ezt valaki ERŐSZAKKAL rá akarja kényszeríteni a népre, azt hívják diktatúrának...."

"""(1) A magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik.

(2) Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni.""""

Geri Tibor 2013.05.20. 08:35:00

@MetroGoldwinMayer:
"Igy természetesen az Ogy. az alkotmányozó hatalom, most is úgy mint 2 éve és 23 éve is, Mo-n és az összes demokratikus mintaországban. Ebben semmilyen vita sem volt, nem értem az erőlködést."

Amit állít, az természetesen a Gulyás Gergely féle valótlanságok sorába tartozik.
Ugyanis nem hogy vita volt ebben a témában, hogy ki az alkotmányozás alanya, hanem van egy érvényes OGY határozat is! A 119/96-os!!! Ami ugyanabból az alkotmányból, amiből Salamon és Gulyás képviselő urak arra a hazug következtetésre jutottak, hogy az alkotmányozó hatalom az Országgyűlés, azt írja, hogy az alkotmányozás alanya: "az Országgyűlés és a Magyar Köztársaság állampolgárainak közössége".
www.complex.hu/kzldat/o96h0119.htm
/o96h0119.htm
Na ennyit arról, hogy ki és miben "erőlködik"...
ki és mit akar meghamisítani...

2llkedő 2013.05.20. 09:01:26

"""Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét.""""

Ha a fidesz ezzel az 1949. évi kommunista alkotmányra gondolt, akkor az 1989-ben érvénytelenítették. Ha viszont az 1989-es alkotmányra, akkor az azt jelenti, hogy érvénytelenné nyílvánítják a saját hatalomra jutásukat is, mivel egy érvénytelen alkotmány alapján lettem megválasztva. Ebből adódóan a parlamentet fel kellett volna oszlatni, és új választásokat kellett volna kiírni.

""„Drága lengyelek, legyetek óvatosak! Vigyázzatok, nehogy a jobbításra irányuló vágyatok rontson a helyzeteteken! Amikor arról álmodoztok, amit nyerni szeretnétek, sose feledjétek el, hogy mit veszíthettek! Javítsátok ki, ha lehetséges, alkotmányotok visszáságait, de ne vessétek meg azt az alkotmányt, ami azzá tett benneteket, amik vagytok!”"" /Rousseau/

Geri Tibor 2013.05.20. 09:09:31

@félázsiai 2llkedő:
Az alaptörvénnyel nem egyszerűen arra történt "törekvés" hogy valaki a hatalom kizárólagos birtokosa legyen, hanem arra, hogy a hatalom FORRÁSA, TULAJDONOSA és GYAKORLÓJA is legyen egy személyben, (nem csak a kizárólagos birtokosa....)
Ez nagyobb hatalom, mint ami annak idején Istvánnak volt.....:-(

És a tulajdonosa mire használta ezt a rendkívüli hatalom koncentrációt?
Arra, hogy megszüntette a magyar nép ezer évnél régebbi alkotmányos rendjét, és megszüntette a magyar nép ezer éves államát.
Az Alaptörvényben a hatalom forrása nem az Isten (mint a Történeti Alkotmányban) és nem a nép (mint a hatályos ideiglenes alkotmányban), hanem a képviselőket a saját birtokán kiválasztó pártelnök, a maga által kinevezett miniszterelnök.

A Magyarország nevű állam nem a nép állama, nem a magyar állam. Hanem a politikai elit fantomállama, amivel diktatúrát gyakorolnak a magyar nép felett, megfosztva a magyar népet alkotmányos rendjétől, államától és önrendelkezésétől.....

Remélem rövidesen mindenki megérti, hogy ez az évezred bűnügye....:-(

Geri Tibor 2013.05.20. 10:56:05

@félázsiai 2llkedő:
"Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét...."

Ez egy tipikus fideszes mondat, ha értelmezed, kiderül, hogy semmi értelme...
Egyébként az előtte meg az utána következő 3-4 másik mondattal együtt érdemes vizsgálni...
Ezekkel:
"Nem ismerjük el történeti alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezett felfüggesztését."

"Hazánk .... állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május másodikától, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk. Ezt a napot tekintjük hazánk új demokráciája és alkotmányos rendje kezdetének."

Ugyanis ha ezen sorokkal együtt nézzük ezt a mondatot, akkor a jogi helyzet az, hogy szerintük (az alaptörvény szerint) a történeti alkotmány hatályban van. Valamint a Magyarország ideiglenes Alkotmánya (a Magyar Köztársaság Alkotmánya, a 89-ben módosított, 49.évi XX. törvény) is hatályba lépett 90 május 2-án.... sőt az új alkotmányos rendünk alapja, hiszen az alapján választották meg az ezt kijelentő képviselőket.
Vagyis az Alaptörvény megalkotása idején két alkotmány is hatályban van egyszerre. (legalábbis szerintük.) Az Átmeneti Rendelkezésekben viszont csak az egyiket helyezik hatályon kívül (azt is alkotmányellenes módon). Vagyis saját maguk se alkotmánynak tekintik az Alaptörvényt, mert akkor mindkettő alkotmányt hatályon kívül kellett volna helyezzék. Vagy akkor most is kettő alkotmány van....
(Mert a jelenlegi helyzet csak úgy értelmezhető, ha az Alaptörvény a Történeti Alkotmány alaptörvénye - nem mondják, hogy az - mert így lehet egy alkotmány meg egy alaptörvény egyszerre hatályban, akkor viszont az alaptörvény nem alkalmas arra, hogy vele egy alkotmányt helyezzenek hatályon kívül. Mert akkor alacsonyabb szintű jogszabály....

Ezek után érdemes megnézni az elsőként idézett mondatot.
Jogban az a fontos, hogy egy jog ÉRVÉNYES-e és hatályos-e. Az csak a nemzetközi jogban számít, hogy egyik állam elismeri-e másik állam bármilyen jogát, vagy nem. A saját állam joga - ha érvényes és hatályos - akkor alkalmazandó az állam területén vagy az állam állampolgáraira. Ha elismerik, ha nem.
Ez viszont az előzményétől függ, és nem a következményétől, hogy minek lett az alapja.
Ha viszont végül "érvénytelennek" nyilvánítják, annak megelőző kritériumai vannak. Leginkább az, hogy nem az alkotta, aki megalkothatta volna, vagy nem úgy alkották, ahogy kell, ahogy elő van írva. Érvénytelenné csak ezen kritériumok valamelyike alapján lehet nyilvánítani.

Vagyis a kommunista alkotmányt érvénytelenné nyilvánították, de nem az érvénytelenség okai miatt. Mert akkor nem tudták volna egy érvénytelen törvény módosítását (mert akkor az is érvénytelen)az új alkotmányos rend alapjának tekinteni. Tehát amikor a 49-es kommunista alkotmány a 89-es módosítás alapja, akkor érvényes, amikor a kommunista rendszer alapja, akkor nem érvényes.
Akarom van kalapja, akarom nincs...

Majd az Átmeneti Rendelkezésekben (alkotmányellenesen)hatályon kívül helyezik azt az alkotmányt, ami az új alkotmányos rend alapja, és ami alapján képviselők lettek. Miközben nem alkotnak helyette másik alkotmányt, csak egy alaptörvényt. Ami így a történeti alkotmány alaptörvénye kellene legyen, de nem az...

Szóval kénytelen vagyok visszautalni előző hozzászólásaimra.
Az alaptörvény jogilag védhetetlen.
Hazugságok, valótlan állítások, jogellenes állítások, alkotmányellenes lépések sorozatával se lehet megvédeni......
Alkotmányellenes módon, az alkotmányos renddel ellentétesen, érvényes jog nem hozható létre....
Csak érvénytelen, amit csak erőszakkal, egy állam diktatúrájával lehet fenntartani.
Azt is csak egy darabig...
Amíg a nép rá nem jön, hogy nagyon átverték, hogy ez az évezred politikai bűntette......
De amikor a nép erre rájön, nem szívesen lennék a politikai elit bőrében....:-(