Méltányosság

Agytröszt a társadalmi kohézióért

Közjogi paradigmaváltás

2011. június 11. 13:51 - Méltányosság

 

A hét egyik legfontosabb híre az volt, hogy a Velencei Bizottság „kiszivárgott” jelentése számos ponton elmarasztalta Magyarországot az új Alaptörvény és persze annak megalkotási eljárása miatt. A Bizottság kritizálta a jövőre hatályba lépő jogszabályt többek között a széleskörű sarkalatos (különösen a következő kormányok pénzügyi és gazdasági autonómiáját sértő) törvényhozási tárgyak miatt; az Alkotmánybíróság jogköreinek kurtítása miatt; a preambulum értelmezési szempontból kétséges rendelkezései miatt; s általában is a közjogi szabályozás túlzott átpolitizálása miatt – hogy csak a legnagyobb horderejűeket említsük. A magyar helyzettel nem csupán az Európa Tanács, hanem maga az EU is foglalkozik: a június 8-i EP-vitában éppen az volt az egyik fontos pont, hogy a közösségnek van-e egyáltalán jogköre egy tagállam (jelen esetben Magyarország) Alkotmánya ügyében eljárni, s kritizálni az adott törvény egészét vagy annak bizonyos részeit. Mindeközben a magyar parlament ismét módosította a még hatályban lévő Alkotmány a nyugdíjrendszer és az Alkotmánybíróság átalakítása végett. A médiatörvény körüli páratlan európai viták után tehát egy közjogi vihar van készülőben, amelynek tétje éppen az, hogy a közösség egy tagállama vajon teljes szabadságot élvez-e belső, közjogi viszonyainak kialakítása terén vagy pedig az európai kultúrkör egyetemes (jogi és politikai) értékei akkor is kötelezik, ha ezt az alapítószerződések nem mondják ki expressis verbis.

Ha megnézzük az elmúlt 20 év politikai (kormányzási) és persze közjogi gyakorlatát, akkor hajlottunk arra, hogy viszonyainkat az európai sztenderdek szerint alakítsuk ki: előbb az uniós csatlakozás, utóbb pedig EU-tagként a közösségi jognak való megfelelés végett. Ezt a politikai, közéleti paletta (szélső)jobb oldalán olykor a nemzeti jelleg elvesztésével, az ország kiárusításával azonosították, máskor pedig nemzetközi balliberális összeesküvésnek tekintették. Utóbbi álláspontok azonban parciálisak voltak, még a mérvadó jobboldali-konzervatív körökben is. A balliberális politikai és közjogi felfogás volt az uralkodó paradigma. Eközben a jobboldal, a konzervatívok (azért írom így, mert a jobboldali „egytáborban” markáns közjogi nézeteket vall a konzervatív irányzat, sőt ez mondható a legszervesültebbnek, ha a szellemi műhelyeket és folyóiratokat megnézzük) szunnyadó jogász és egyéb társadalomtudós köreiben már folyt az „új világrend” előkészítése, az új paradigma kidolgozása, ami egyaránt jelent gazdasági, társadalompolitikai fordulatot és persze közjogi paradigmaváltást.

Az új kormányzat közjogi paradigmája magán viseli általános karakterének legfőbb jellemvonását: a nemzeti ügyek kormánya nem engedheti meg azt, hogy a nemzeti érdekeket kívülről befolyásolják. Ez az ars poetica már 2010 végén előrevetítette azt, hogy erős konfliktus alakul majd ki a második Orbán-kormány és az EU között, amelyet csak fokozni fog a soros elnökség.

Az új közjogi paradigma többek között a nemzeti érdekeket részesíti előnyben a nemzetközi elvárásokhoz képest, visszautasítja az Alkotmánybíróság aktivista szerepfelfogását, a kormány hatékonyságát és döntési potenciálját a társadalmi egyeztetés elé helyezi, s általában is a hatékony és jó kormányzás közjogi feltételeinek kiépítésén munkálkodik. Mindez egyelőre meglehetősen új és visszatetszést kelt, mind hazai balliberális oldalon, mind pedig az EU-ban. Ahhoz, hogy ne mérgesedjen tovább a helyzet az EU (valamint az Európai Tanács) és Magyarország között, és ne alakuljon ki közjogi állóháború, több feltétel is szükséges. Egyrészt jobban meg kellene érteni a kialakulóban lévő új paradigmát, s nem szabad az populista és szélsőjobb bélyeggel illetni: kritizálni persze lehet, de nem erkölcsi magasságokból, hanem a szakmai vita szintjén. Másrészt pedig a magyar kormányzatnak nem szabad a kialakult helyzetet akként interpretálnia, hogy az egy itthonról irányított, európai balliberális összefogás miatt alakult ki, s azt sem szabad elfelejtenie, hogy liberális állam- és jogfelfogás attól, hogy itthon megbukni látszik európai szinten nagyon is uralkodó paradigma.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://meltanyossag.blog.hu/api/trackback/id/tr543246244

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.