Egy héttel ezelőtt ilyen címet legfeljebb egy olyan cikknek lehetett volna adni, amely mondjuk a Közel-Keletről, vagy valamely tőlünk távol eső régióról szól. A mi régiónkról szólva, ha egyáltalán ilyen téma előjött az utóbbi évtizedekben, akkor csak úgy elméletben: a „békének nincs alternatívája”.

A koronavírus-járvány árnyékában még inkább felgyorsult a verseny a világpolitikában a vezető szerep megszerzéséért. Ebben a küzdelemben a Nyugat nagyon komoly hátrányba került, mivel a XXI. században jelentősen felértékelődött alkalmazkodási képesség tekintetében súlyos hiányosságokat mutatnak.

Sokszor hallani, hogy a magyar társadalom mennyire végletesen kettészakadt. Mintha ez valami egyedi jelenség lenne, amiről politikai nézetektől függően egyik vagy másik vezető tehet. Holott a kialakulása – amit szakszóval polarizációnak szoktunk nevezni – sokkal inkább egy globális trend része.

Megdöbbentette a geológusokat a kaliforniai ikerföldrengés, írja az Index egy cikke.

Fontosak-e a történelemről szóló viták? Igen, mert ezen vitákat nem csak a történészek és professzorok folytatják le szakmai fórumokon, hanem a napi politika is felhasználja a történelem fontosnak tartott tanulságait. Radásul a közösségi oldalaknak köszönhetően ma már bárki közzé tudja tenni…

A címben szereplő kérdésre is választ keresett a Méltányosság európai vezetőket elemző kutatása.

Vannak szerzők, akiket azért jó olvasni, mert rendre újító, átfogó elméletekkel állnak elő.